Magyar fiatalok egészség-magatartásának változása 2010–2018 között és a szülői egészség-magatartás modern kori mintázata, fókuszban a fizikai aktivitás

Szerzők

  • BEREGI Erika Miskolci Egyetem, Egészségtudományi Kar, Miskolc ; Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Sport- és Egészségtudományi Kutatócsoport, Eger
  • KÓS Katalin Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Sporttudományi Intézet, Eger ; Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Sport- és Egészségtudományi Kutatócsoport, Eger
  • MOLNÁR Anita Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Sport- és Egészségtudományi Kutatócsoport, Eger ; Nyíregyházi Egyetem, Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza
  • SUSZTER László Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Sporttudományi Intézet, Eger ; Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Sport- és Egészségtudományi Kutatócsoport, Eger

DOI:

https://doi.org/10.33040/ActaUnivEszterhazySport.2026.59.7

Kulcsszavak:

fizikai aktivitás, egészségnevelés, szülői minta

Absztrakt

A rendszeresen végzett testmozgás és az egészség kapcsolatának vizsgálata számos epidemiológiai vizsgálat tárgyát képezte az elmúlt évtizedben. A fizikai aktivitás egészségre gyakorolt jótékony hatásainak feltárása indokolta, hogy a fiatalok testi nevelésére egyre nagyobb hangsúly kerüljön. Az áttekintő tanulmány célja volt feltárni, hogy milyen tendenciák mutatkoznak meg a magyar fiatalok fizikai aktivitásának vonatkozásában a 2010 és 2018 közötti időszakban. A szerzők dokumentumelemzésükben az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló Iskoláskorú gyermekek egészség-magatartása (Health Behaviour in School-aged Children) nevű nemzetközi kutatás 2010-es, 2014- es és 2018-as adatait használták a fizikai aktivitás változásainak megfigyelésére. Hazai és nemzetközi szakirodalmak alapján a család, a szülők és a felnőttek szerepét elemző tanulmányokat vizsgáltak meg a sportolási szokásokkal kapcsolatban. A WHO által ajánlott fizikai aktivitás végzését tekintve 2010-ben a fiatalok 17,3%-a, 2014-ben 19%-a, 2018-ban 17,9%-a végzett kellő mennyiségű fizikai aktivitást. Míg a 2010-es kutatásban a 11 éves válaszadók közül az ajánlott fizikai aktivitást a lányok 22%-a, a fiúk 30%-a teljesítette, addig a 15 éves lányok 9%-a, a fiúk 21%-a esetében volt ez jellemző. A 2014-es kutatásban a 11 éves válaszadók közül a fiúk 34%-a, a lányok 24%-a, a 15 éves válaszadók esetében pedig a fiúk 24%-a, a lányok 11%-a végez elegendő mozgást. A 2018-as kutatásban a 11 éves korosztály esetében a lányok 24%-a, a fiúk 31%-a, 15 évesek esetében pedig a lányok 11%-a, a fiúk 18%-a mozog eleget. A fizikai aktivitás és a szülői minta kapcsolatára jellemző, hogy ahol az apa aktív sporttevékenységet végez, ott a gyermekek is legalább hetente egyszer végeznek fizikai aktivitást, valamint ez a pozitív összefüggés az anyukák tekintetében még erőteljesebben kimutatható. A vizsgált időszakban az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott fizikai aktivitás végzésére jellemző az összességében csökkenő tendencia. A 2010-es adatokhoz képest a lányok esetében javulás látható, a fiúk esetében a 2014-es adatokhoz képest csökkenő tendencia figyelhető meg, az életkor növekedésével pedig jelentős visszaesés tapasztalható mindkét nem esetében. A fiatalok egészség-magatartására irányuló Health Behaviour in School-aged Children vizsgálatok nem megfelelő, lényeges javulást nem mutató adatokra hívják fel a figyelmet a fizikai aktivitás tekintetében. Erre való tekintettel hatékony megoldásra van szükség a különböző egészségfejlesztési színterek és szakemberek összefogásával.

##submission.downloads##

Megjelent

2026-07-09

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei