Rekreációszervező egyetemisták mozgásos rekreációs szokásaival kapcsolatos helyzetkép az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen
Kulcsszavak:
időmérleg, rekreáció és életmód szak, fizikai rekreáció, szubjektív életminőségAbsztrakt
A sport és az egészség kapcsolata napjaink egyik legkiemelkedőbb területe az egészség-ma gatartással kapcsolatos vizsgálatok terén, hiszen a rendszeres fizikai aktivitás tovagyűrűzve pozitívan hat az egészség többi dimenziójára is (Pfau–Mészáros, 2021). Az egyetemista hallgatók életmódja és életritmusa eltérést mutat a társadalom egészéhez viszonyítva (Bocsi, 2008), szabadidő-felhasználásukat pedig a nagyfokú változatosság jellemzi (Vitányi, 1995). Bocsi (2008) kutatása szerint az egyetemista hallgatók szabadon végzett tevékenységének összesített, átlagolt értéke (329 perc) magasabb értéket mutat, mint a 15–74 év közötti magyar populációé, és hasonló rajzolat fedezhető fel, mint a 15–19 évesek esetében. A kutatás célja időmérleg-vizsgálat segítségével bemutatni a hallgatók időfelhasználá sának sajátosságait, továbbá megvizsgálni, hogy a képzés értékrendszere és normái milyen módon jelennek meg a hallgatók életmódjában, életvitelében. A kutatás alapsokaságát az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (továbbiakban EKKE) rekreáció szakos hallgatói adták. A lekérdezésen alapuló időmérleg-vizsgálatot önreflexióval egészítettük ki, amelyben a résztvevők szakmai meglátását és életmódjukkal kapcsolatos elégedettségét mértük meg. Az eredményekből megállapítható, hogy a hallgatók több figyelmet fordítanak a tes tedzésre, mint az országos átlag (vö. KSH, 2012; Domokos és mtsai., 2020), valamint jobb szubjektív életminőségről számolnak be. Többségük (n = 51 fő) elégedett, és nem változtatna jelenlegi életmódján. A harmadéves hallgatóknak jelentősen több a társadal milag kötött idejük, melyben fontos szerepet tölt be a munkavégzésre fordított időkeret. A másodévesek átlagosan 6 órával több időt fordítanak egyetemen kívüli tanfolyamok elvégzésével, és mintegy 4,5 órával kevesebbet passzív szabadidős tevékenységek végzésével. Jelentős eltérések csak a nappali és levelező tagozat között fedezhetők fel a társadalmilag kötött idő tekintetében, mivel a másodéves levelező tagozatosok csaknem átlagosan 20 órával több munkát vállalnak, mint a nappalisok, míg ez az arány harmadévre már felére csökken.
