A táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás és a testösszetétel összehasonlító vizsgálata az EKKE sport szakos és nem sport szakos hallgatóinak körében
Kulcsszavak:
életmód, egészség, fittség, antropometria, táplálkozásAbsztrakt
Az egészséges életmód szempontjából a legfontosabb az életminőségünk fenntartása, amelyre jelentős hatással bír az egészségi állapotnak és edzettségnek megfelelő mértékű testmozgás, a mennyiségi és minőségi táplálkozás, valamint az optimális regenerációhoz elengedhetetlen pihenés. A tanulmány célja egyetemi hallgatók táplálkozási szokásainak, f izikai aktivitásának és testösszetételének összehasonlító vizsgálata. A vizsgált minta fizikai aktivitásának összevetése az ajánlásokkal. A vizsgálatban összesen százhetvenkilencen vettek részt (N = 179), amelyből négy csoport került kialakításra. A vizsgált csoportok táplálko zástudományi vizsgálatainak átlageredménye nem, de a heti fizikai aktivitás különbsége szignifikáns: a sport szakos hallgatók heti aktivitása 301.24 perc, míg a nem sport szakos hallgatóké 173.77 perc, (p = 0,002). A relatív testizomszázalék (M%) eredményeit illetően a sport szakos fiúk rendelkeznek a legnagyobb átlageredménnyel (44%), őket követik a nem sport szakos fiúk (38%), majd először a sport szakos lányok (31%), utánuk a nem sport szakosok csoportja (29%). A csoportok között jelentős szignifikancia mellett mutatható ki különbség a relatív testizomszázalékban (M%), a férfi sport szakos csoport átlageredménye mindhárom másik csoport átlagánál nagyobb (p = 0,000) A relatív testzsírszázalék tekin tetében (F%) szintén szignifikáns különbséget találtunk a csoportok között, a férfi sport szakos csoport átlageredménye mindhárom másik csoport átlagánál kisebb (p = 0,000). A testösszetétel és a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolatot találtunk, a korreláció ellentétes irányúnak bizonyult a két változó esetében: a relatív testzsírszázalék (F%) vizs gálatakor [(r) = -0,33; (p = 0,000)] és a relatív testizomszázalék (M%) esetében [(r) = 0,37; (p = 0,000)] is a korreláció mértéke jelentős szignifikancia mellett is csekélynek mondható. A férfi és női humánbiológiai különbségek egyértelműek. A táplálkozásban nem, viszont a fizikai aktivitás mértékében van különbség. Az eredményeink alapján 600 percnyi, azaz napi 1,5 óra mérsékelt intenzitású testmozgás szükséges az egyetemisták testarányának kedvező irányú megváltoztatásához.
