Diákok és tanárok mentális állapota szorongásvizsgálatokban
Kulcsszavak:
testgyakorlás pszichológiája, mentális egészség, szociális szorongás, vizsgaszorongás, szorongás megküzdési stratégiák/kellemetlen szituációbanAbsztrakt
A magyar vizsgálati eredmények és egészségügyi adatok az iskoláskorú-
ak mentális egészségéről tragikus képet mutatnak. Nő a deviencia, a drogél-
vezet, a neuraszténiás tünetek és a bĦnözésben résztvevő tanulók száma.
Negatív tendencia mutatható ki az egyetemi ifjúság körében is.
Kérdés: a jövő század pedagógusa mennyire felkészült a „mentálisan sé-
rült” nemzedék nevelésére, vagy személye is stresszhelyzetet jelent a tanuló
számára.
A vizsgálat célja:
– Serdülőkorú és tanárképző szakos hallgatók mentális állapotának be-
mutatása szorongásvizsgálatok tükrében.
– Testnevelő tanár szakos hallgatók konfliktuskezelési és szorongásküz-
dési készségének vizsgálata.
Vizsgált személyek:
1. serdülőkorú tanulók (N=150 fő/2 csoport);
2. tanárképzős hallgatók (N=120 fő/3 csoport).
Alkalmazott módszerek: szorongáskérdőívek:
1. a) SASC-H „Social Anxiety Scala of Children” – A.H. La Greca
(1988).
b) RTT-H „Reaciton to Tests” I.G. Sarason and K. Sipos (1988)
2. a) H. STAI-STATE, H. STAI-TRAIT (K. Sipos, 1988).
b) „Szorongás leküzdési mód Preferencia Kérdőív” (Oláh A. 1993.,
ELTE)
Eredmények, következtetések.
A serdülőkorúak testnevelés tagozatos csoportja kedvezőbb szorongásér-
téket mutat, mint nem tagozatos társaik. A testnevelő tanár szakos hallgatók
rendszeres testedzésben résztvevő csoportja eredményesebb konfliktuskeze-
lési készséget és megküzdési módot („coping-behavior”) jeleznek, mint él-
sportoló társaik, illetve a testedzésben nem részesülő csoport tagjai. A rend-
szeres testgyakorlás alapvető (fontos) tényező a distressz megelőzésében és
kezelésében. – Az Exercise Phychologia eredményeit tudatosan kell alkal-
mazni a testedzésben.
