Beküldések

A kéziratokat elektronikusan, docx-formátumban a folyóirat honlapján keresztül kérjük benyújtani a regisztrációt követően.

A kéziratok lektorálása kettős-vak formában történik, azaz a lektorálás folyamatában a lektor és a szerző is anonim marad. Ennek biztosítására kérjük, hogy a benyújtott dokumentumokon vagy a fájl nevében ne szerepeljen a szerző neve!

 

A szakirodalmi hivatkozásokat a Korall jegyzetelési szabályzata szerint kérjük elkészíteni, amelyet alább mellékelünk. Hivatkozások esetén a szöveget (kurziválással stb.) ne formázzák. Közlemények esetén a 0,5 íves (kb. 20.000 „n”), tanulmányok esetén az 1-1,5 íves (kb. 40-50.000 „n”) terjedelmet tekintjük optimálisnak. Képek megjelentetésére csak különösen indokolt esetben vállalkozhatunk, grafikai ábrázolások közlése előtt a szerkesztőséggel való egyeztetés szükséges. 

 

 

 

1.1. Az irodalmi és a kiadott forráshivatkozások

• Szerző évszám: oldalszám; Szerző–Szerző évszám: oldalszám; Szerző (szerk./ed./Hg./dir.) évszám. Felsorolásban közöttük pontosvessző. Az írásjelek halmozását ilyen esetben kerüljük, egy műből több oldal idézése esetén is. A végén pont.

Nagy 1988: 23; Berger–Luckmann 1998: 104–105; Szabó (szerk.) 2008; Lüdtke (Hg.) 2010.

Kaba 1998: 36, 42, 56–78, 92, 182–192, 199.

• A lábjegyzetek sorrendjét a szerző határozza meg. Ha a lábjegyzetben nem fontossági sorrendben szerepelnek a címek, akkor azokat ABC- vagy dátumrendbe kell tenni. Erre nézve nincs alapelv, a lényeg, hogy cikken belül egységes legyen a rendszer.
• A lábjegyzetekben a hivatkozás akkor szerepel ( )-ben, ha több hivatkozás is szükséges egyetlen mondaton belül (a pont a zárójel után). Ha a lábjegyzet csak hivatkozásból áll, ( ) nélkül és „lásd” nélkül szerepel a hivatkozás.

… mind elmenekültek a munkavállalók. Cora 2013: 110–111.

• A „lásd például” kitétel megmarad, ha több lehetőségből sorol fel példákat a szerző, egyébként kerülendő.
• A lábjegyzetbeli rövid hivatkozásnál a családnév mellett a keresztnév rövidítése csak akkor szerepel, ha a hivatkozott irodalmak között több azonos családnevű is szerepelni fog.

Benda K. 1972; Benda Gy. 1985.

• Asszonynevek feloldása teljes vezetéknévvel:

Kovácsné Juhász Katalin 1988-as köteténél: Kovácsné Juhász 1988; míg Szabó Béláné 1990-es köteténél: Szabóné 1990.

• Ha egy szerző egy évben több munkájával is szerepel a hivatkozások között, abc betűjelekkel teszünk közöttük különbséget. Egy szerző több művének hivatkozásakor a nevet csak az első előfordulásnál adjuk meg.

Tomka 2001a, 2001b; Valuch 2001, 2013.

• Több kötetes mű rövid lábjegyzetbeli hivatkozásában a kötetszám római számmal:

Braudel 2003: II. 35.

• Több kötetes és több évben megjelent művek hivatkozása az egyes kötetekre:

Ortvay 1892–1903: I. 76.

• Több mint három szerzős munkánál a lábjegyzetbeli rövid hivatkozásnál csak az első szerzőt adjuk meg, a többit „et al.” helyettesíti:

Kovács et al. (szerk.) 2009.

• Újra kiadott művek esetében:

Kempelen 1999 [1937]: 25.

• Sajtótermékben megjelent rövid cikk, amelynek szerzőjét nem ismerjük (nincs vessző a folyóirat címe után!):

Népszava 1956. szeptember 3. 4.

• Népszámlálásokat a népszámlálás évével hivatkozzuk, a teljes hivatkozás dőlt:

Népszámlálás 1930.

 

1.2. A levéltári forráshivatkozások

• Levéltári hivatkozások esetében a lábjegyzetben először a levéltár hivatalos rövidítését kell megadni, illetve az iratanyag jelzetét; konkrét iratra történő hivatkozásnál ezeken kívül a hivatkozott irat címét és dátumát is meg kell adni!
• A Magyar Nemzeti Levéltár alá bekerült levéltáraknál a rövidítés változott.

Vas Megyei Levéltár = MNL VaML

• A levéltár rövidítése után nincs írásjel, se vessző, se pont, semmi.
• Általános hivatkozásnál (pl. a szerző miben kutatott) elegendő a levéltár rövidített neve után space-kihagyással az ún. törzsszámot megadni, ez tartalmazza a fondfőcsoportszámot (római szám), a fondszámot (arab szám) és az állag betűjelét (kisbetű). A törzsszám végére, illetve elemei közé pontot kell tenni, az elemek között nincs szóköz!

MNL VaML IV.401.b.

• Pontos irathivatkozásnál a törzsszám után egy szóközt hagyva kell feltüntetni az iratanyag konkrét jelzetét, ami elég sokféle formát ölthet. A leggyakrabban hivatkozott közigazgatási iratoknál általában iktatószám/év. Ezután kell megadni a hivatkozott irat címét és keletkezési dátumát (a hónapnevet kiírjuk!).

MNL VaML IV.401.b. 12 365/1940. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1940. június 12.;
MNL OL M-KS 276-52. Az MDP KV határozata a tagrevízióról, 1948. október 2.

• Miután a levéltári források meglehetősen változatosak, egységes sémát nehéz megadni, a rendszert lehet rugalmassággal kezelni. Az Országos Levéltár rendszere pl. eltérő a többi területi levéltárétól, de a területi levéltárak rendszerétől eltér(het) a szak- és egyetemi levéltárak rendszere.
• Levéltári források felsorolásakor is pontosvessző használatos az egyes tételek elválasztására.
• Kézirattári forrásoknál a levéltárihoz hasonló módon járunk el.

PIM V.4721/32. Ferenczy Béni levele Hajnal Annához, 1956. február 16.

 

2. fejezet: A tanulmány végén

A lábjegyzetekben rövidített formátumban olvasható hivatkozások feloldása a cikk végén található jegyzékben történik. Ennek két kategóriája van: Források, illetve Hivatkozott irodalom.

 

2.1. Források

A tanulmány után, a „Források” belső címet követően először a felhasznált levéltári források kerülnek felsorolásra, a levéltárak neve szerinti betűrendben. Itt kerülnek feloldásra a levéltári rövidítések. Külföldi levéltárak mindig az eredeti nevükön szerepelnek, esetükben annak a városnak a nevét is meg kell adni, ahol a levéltár található. A levéltár neve alatti sorban kell pontosan feloldani a hivatkozott levéltári fond vagy állag nevét és évkörét. Itt nem az egyedi iratokat kell megismételni! Ezt az adott levéltár fondjegyzéke alapján kell megadni, illetve az alapján lehet ellenőrizni.

                        Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltár (MNL VaML)

                                    IV.401.b. Vas Vármegye Alispánjának iratai, 1871–1950.

                        Österreichisches Staatsarchiv Kriegsarchiv, Wien (ÖStA KA)

                                    Alte Feldakten (AFA).

• Korai, gyűjteményes, több évszázadot átölelő fondok és állagok esetében, ahol az évkör nem szükséges a tétel pontos azonosításához, az évkör elhagyható:

                        Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL)

                                    E 142 Acta publica.

• Ezután a levéltári forrásoktól egy sortöréssel elkülönítve következnek a közgyűjteményben őrzött kéziratok (kézirat-, térkép-, adat-, illetve dokumentumtárak) – szintén az intézmények nevének sorrendjében. Ide értendők az audiovizuális források is.

            Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (OSZK Kt.)

551. Katádfay Tihamér: Legnagyszerűbb gondolataim. Kézirat, é. n.

Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára. (PIM)

                        V.4721/32. Hajnal Anna-hagyaték.

• Ezután következnek a „forrás típusú” nyomtatott kiadványok. Ide tartoznak a forráskiadások, naplók, visszaemlékezések, emlékiratok, statisztikák, helységnévtárak és a kiadott térképek. Kiadott forrásoknál a hivatkozás nem különbözik a „hivatkozott irodalmakétól”, azaz ha ismert a szerző, akkor a szerző nevével hivatkozzuk. Akkor is a szerző nevével hivatkozzuk, ha a kötetnek van szerkesztője. Ha nem ismert a szerző, akkor hivatkozzuk a forráskiadvány szerkesztőjének, összeállítójának nevével. Az ókori auktorok forrásnak számítanak.

Fényes Elek 1851: Magyarország geographiai szótára. Mellyben minden város, falu és puszta betürendben körülményesen leiratik. Kozma Vazul, Pest.

Francsics Károly 2001: Francsics Károly visszaemlékezései. (S. a. r. és szerk. Hudi József.) Pápai Református Gyűjtemény, Pápa.

Haan Lajos – Zsilinszky Mihály (szerk.) 1877: Békésmegyei oklevéltár számos hazánk beltörténetére vonatkozó adatokkal. Tettey, Budapest.

• Jellemzően középkori, illetve kora újkori dokumentumgyűjtemények (okmánytárak, oklevéltárak, „országgyűlési emlékek”) esetében megtartjuk a szakma által elfogadott rövidített névalakokat. Ezeket a szerkesztő ellenőrzi.

EOE XII = Szilágyi Sándor (szerk.): Erdélyi országgyűlési emlékek történeti bevezetésekkel. 12. köt. 1658–1661. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1887.

• Népszámlálások esetében a népszámlálás kifejezést s annak évét is(!) kurziválva jelenítjük meg a lábjegyzetben, míg a kiadás évét csak hivatkozás feloldásának végén jelöljük.

Népszámlálás 1930: Az 1930. évi népszámlálás. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1935.

• Ezután a használt (nem csak egy cikk miatt idézett) időszaki kiadványok kerülnek feloldásra, az alábbi formátumban. Ellentétben a lábjegyzettel, itt a folyóirat címe után vessző van.

Nemzeti Sport, 1925–1935.

• Ezután jönnek a filmre történő hivatkozások az alábbi formátumban:

Ajándék ez a nap (r.: Gothár Péter, 1979).

• Végül a felhasznált interjúk kerülnek feloldásra, a lelőhely megjelölésével:

Interjú Nagy Ferenc tájfutóval 1983. február 12-én, készítette Debreceni Rezső. (A szerző tulajdonában.)

 

2.2. Hivatkozott irodalom

• A hivatkozott irodalom jegyzéke a felhasznált források után következik, abc-rendben. Kizárólag a lábjegyzetben hivatkozott források szerepelhetnek itt. Minden tétel végét pont zárja. Nemcsak a címek kerülnek kurziválásra, hanem a címvégi pont is!
• Előtaggal rendelkező név esetében, ha nem címről van szó (dr., gróf stb.), akkor az előtag betűjéhez kerül a szerző neve, pl. K. Horváth Zsolté a „K”-hoz, de pl. gr. Széchenyi István az „Sz”-hez! A doktori és főnemesi címeket nem tüntetjük fel!
• Szerző nélküli írás hivatkozása: N. N. 1925.
• Sokszerzős/szerkesztős munkáknál valamennyi szerző/szerkesztő neve kerüljön felsorolásra az irodalmi listában!
• Főcím és alcím között minden esetben pont van. Kettőspont csak abban az esetben használható, ha az magán a kiadványon is látható.
• Sorozatok feltüntetése, sorozatszám előtt nincs vessző. Sorozat és kötetszám arabszámmal írandó, római szám forráskiadásoknál szerepelhet csak rövid hivatkozásként (lásd források között EOE XII.)
• Több szerzős vagy szerkesztős műnél a nevek nem tapadnak a hosszú kötőjelhez. (De lábjegyzetben igenis tapadnak!) Ugyanígy nem tapadnak a több kiadási hellyel, avagy kiadóval rendelkező tételek esetében az egyes helyek és kiadók a kötőjelhez.

Bárth Dániel 2010: Benedikció és exorcizmus a kora újkori Magyarországon. L’Harmattan – PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, Budapest – Pécs.

 

2.2.1. Kötetek

            Botond Ágnes 1991: Pszichohistória – avagy a lélek történetiségének tudománya. Budapest.

            Baross Károly, bellusi (szerk.) 1893: Magyarország földbirtokosai. Budapest.

• Több kötetes műnél az egyik kötetre való irodalomjegyzékbeli hivatkozás:

            Braudel, Fernand 2003: Franciaország identitása. II. kötet. Helikon, Budapest.

• Több kötetes és több évben megjelent művek hivatkozása az irodalomlistában:

Ortvay Tivadar 1892–1903: Pozsony város története. I. kötet (1892), II/1. kötet (1895), II/2. kötet (1898), II/3. kötet (1900), II/4. kötet (1903), III. kötet (1894). Pozsony.

• Kiadók feltüntetése nem szükséges, viszont ha szerepel egy hivatkozott listában, akkor annak minden tételében lennie kell, a kiadás helye előtt.

Heather, Peter – Matthews, John 1991: The Goths in the Fourth Century. Liverpool University Press, Liverpool.

• Ha a kötet létrejöttéhez tartalmilag meghatározó munkát végző közreműködő (fordító/szerkesztő) járult hozzá, az ő szerepüket a cím után zárójelben kell feltüntetni, a végén a zárójelen belül van a pont. Minden releváns közreműködő feltüntetendő!

Montesquieu 2000 [1748]: A törvények szelleméről. (Ford. Sebestyén Pál.) Osiris – Attraktor, Budapest.

Weber, Max 1967 [1922]: Gazdaság és társadalom. 1. kötet. (Szerk. Varga Iván – Ádám György, ford. Józsa Péter.) Közgazdasági és Jogi, Budapest.

• Bizonytalan, kétséges adatnál []-ben a kérdéses rész kérdőjellel:

Ifj. Schweickhardt Gyula é. n. [198?]: Milyen hatással volt városomra az I. világháború? Schweickhardt Gyula, Miskolc.

• Újra kiadott művek esetében az eredeti kiadás évszáma []-ben szerepeljen:

Kempelen Béla 1999 [1937]: Magyar zsidó családok. Budapest.

• DOI hivatkozás:

Stark, David – Vedres, Balázs 2012: Political Holes in the Economy The Business Network of Partisan Firms in Hungary. American Sociological Review (77.) 5. 700–722. DOI: 10.1177/0003122412453921.

 

2.2.2. Tanulmánykötet

Hudi József 1997: Veszprém vármegye nemessége 1812-ben. In: Ódor Imre – Pálmány Béla – Takács Imre (szerk.): Mágnások, birtokosok, címerlevelesek. (Rendi társadalom – polgári társadalom 9.) Debrecen, 219–227.

• Idegen nyelvű publikációk hivatkozásánál eredeti nyelven szerepel a szerk., ford. stb. és a kiadási hely is. Pl. német szerkesztőnél (Hg.), több szerkesztőnél (Hgg.), angol szerkesztőnél (ed.), több szerkesztőnél (eds) az elvárt rövidítés. Minden esetben van pont, kivéve az utóbbiban.

Schlumbohm, Jürgen 1992: Sozialstruktur und Fortpflanzung bei der ländlichen Bevölkerung Deutschlands im 18. und 19. Jh. In: Voland, Eckart (Hg.): Fortpflanzung: Natur und Kultur im Wechselspiegel. Frankfurt am Main, 322–346.

 

2.2.3. Folyóiratok

• Évkönyveket és nem évente megjelenő periodikákat a folyóirat-szabvány szerint hivatkozzuk.
• Folyóiratok nevét sosem rövidítjük.
• A cím után mindig dőlt a folyóirat címe, utána nincs vessző, évfolyam zárójelben, utána (ha releváns) a kötetszám, majd az oldalszám. A kötetszámot azokban az esetekben nem kell feltüntetni, amikor a folyóirat teljes évfolyama folyamatos lapszámozással jelenik meg.

Láng Panni 1986: Egy budapesti polgárcsalád mindennapjai. Történelmi Szemle (29.) 1. 80–94.

Borián Elréd 2000: Lippay érsek és Zrínyi Miklós politikai vitája a jezsuita történetíró, Kazy Ferenc alapján. Századok (134.) 913–931.

• Amennyiben a folyóiratcikk szövegkiadás és van a szerzőn kívül más feltüntetendő közreműködője is, akkor a köteteknél jelzettel analóg módon, a cím után tüntetjük fel, zárójelben (pont belül).

Thomas, Albert 2014: Utazások Bécs – Budapest – Belgrád – Athén. Napi jegyzetek. (Szerk., ford., jegyz. Bódy Zsombor.) Aetas (29.) 3. 152–170.

 

2.2.4. Egyebek

• Lexikon szócikket az alábbiak szerint hivatkozunk, de fontosabb szócikknél a szócikk szerzője szerint!

’Korallok’ szócikk. In: Révai Új Lexikona. 12. kötet, Budapest, 1915. 26.

• Napilapban megjelent egyedi cikket csak akkor hivatkozunk külön, ha nem egy konkrét lap az elemzés alapja (olyankor ugyanis a lábjegyzetben kell az újságcikk teljes leírását megadni, hátulra pedig, a Források jegyzékébe a lap neve és a vizsgált évkör kerül).

Szőnyi Ottó 1926: A pécsi püspökség templomai. Dunántúl 1926. december 25. 18.

• Disszertáció/szakdolgozat hivatkozása

Nagy Piroska 2000: Településszerkezet az Alföldön. (PhD-disszertáció.) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.

• Közlésre elfogadott, megjelenés alatt álló vagy kéziratos publikáció hivatkozása:

Kiss-Nagy Ágnes 2028: További érvek a kettős struktúra elmélete ellen. Korall (megjelenés előtt).

• Internetes oldal hivatkozásakor mindig szerepel a letöltés dátuma is. Az interneten is hozzáférhető, de papíron is megjelent cikkek esetében mindig a papírverzió élvez elsőbbséget, ennek adatait kell hiánytalanul feltüntetni!

Konrad, Felix 2010: Von der „Türkengefahr” zu Exotismus und Orientalismus: Der Islam als Antithese Europas (1453–1914). EGO Europäische Geschichte Online http://www.ieg-ego.eu/konradf-2010-de – utolsó letöltés: 2019. március 9.

 

3. fejezet: Egyebek

 

• Nem használhatók a p., pp., o., old., i.m., ld., uő. rövidítések!
• Az „uo.” lábjegyzetben csak akkor használható, ha egy lábjegyzeten belül kerülne megismétlésre a hivatkozás. Egymást követő lábjegyzetek esetében nem használható.
• Idézeten belüli idézet »« jelek közé kerüljön!
• Egy mondatnál rövidebb idézet mehet a főszövegben, a három sornál hosszabb idézeteket azonban behúzva, kisebb betűmérettel jelöljük. Közbevetett idézeteket lehetőség szerint kerüljük.
• A forrásközlésbe tett kihagyásokat […] közé tegyük. Példa: „[A]z alperes [Tóth Béláné] elmondása szerint.”
• A szerző vagy a fordító által tett megjegyzések formátuma: (A Szerző) (A Ford.) (Kiemelés tőlem – X. Y.).
• Zárójelen belüli zárójelezéshez a szögletes zárójelet használjuk!
• A %-jel mindig tapad a számhoz!
• Nem törő szóközt (CTRL SHIFT SPACE) 10 000-től teszünk az ezresek közé.
• Minden címet kurziválunk a főszövegben. De a címhez tartozó toldalékokat (Pl. Nyugatból) már nem.
• Ezenkívül a szerzői kiemeléseket is kurziváljuk, itt a teljes szó dőlt betűs lesz.
• Kerüljük az idézőjel minden olyan helyzetben való használatát, ahol nem idézetet jelez!
• Lásd után nincs kettőspont, kivéve Lásd még: vagy Lásd például:
• Törvényekre arab számmal hivatkozunk: 1872: 32. tc.
• Recenzióban a recenzált könyv oldalszámaira a szövegben, zárójelben hivatkozunk, pont nélkül.
• Egy tanulmánycímhez maximum csillagos lábjegyzet kapcsolódhat, a számozott lábjegyzetek a főszöveggel kezdődnek.
• A tanulmányokból törlendők a Bevezetés / Bevezető fejezetcímek, Összegzés fejezetcím is csak akkor maradhat, ha egy több oldalas összefoglalás előtt áll. Ha egy néhány bekezdéses zárást akar a szerző elkülöníteni, akkor azt sor kihagyása után *** jellel, majd újabb sorkihagyással különítsük el.

 

3.1. Ábrák, képek szükséges kellékei és formai elvei

• Ábrának és táblázatnak legyen sorszáma és műfaji megnevezése (jobbra zárva, álló) + címe (középre zárva, dőlttel) + forráshivatkozása alatta (balra zárva, Forrás megnevezés dőlttel, leírás állóval, végén pont):

1. ábra/táblázat

Címe

Forrás: leírása álló.

• Képnél, fotónál a kép/fotó alatt szerepel a sorszám. műfaj. Cím (dőlttel szedve) balra zárva, és közvetlen ez alatt a Forrás (dőlttel szedve): forrás leírása (álló) végén pont.

1. kép. Címe

Forrás: leírása álló

• Szövegbeli hivatkozáskor az ábra/kép/táblázat hivatkozása két mondat között így: (1. kép)

 

3.2. Tördelői kérések

• A tördelőhöz küldendő dokumentumokban ne szerepeljen tabulátor.
• A szövegben az első rangú címet pirossal, a másod rangú címet kék színnel, a „Hivatkozott irodalom” + „Források” címeket zöld színnel kellene írni.