Információk
A Kelet-Közép-Európai Történelmi Tanulmányok című folyóirat egy lektorált, nyílt hozzáférésű periodika, melynek célja tudományos fórumot biztosítani a hazai és határon túli Kelet-Közép-Európára vonatkozó kutatásokat folytató kollégák számára.
A folyóirat felelős szerkesztőinek szakterülete a Kelet-Közép- Európára vonatkozó kutatások négy történelmi korszakához kapcsolódik – ókori történelem, középkori és kora újkori történelem, újkori történelem és jelenkori történelem. A lap szerkesztőbizottságát az egri Történelemtudományi Intézetben jelen lévő történészi kollektíva, illetve külső szakértők alkotják. A lap szerkesztői munkaközössége indokolja a folyóirat tematikus sokszínűségét, az eltérő korszakok és témák számonkénti megközelítését, amelyeknek fókuszában kifejezetten a kelet-közép-európai térség áll.
A folyóirat évente kétszer magyar és angol nyelvű tanulmányokkal jelenik meg az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézete gondozásában. A lap az "Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Historiae" c. tudományos folyóirat jogutódja.
Peer Review folyamat
A folyóirat eredeti kéziratokat fogad, megalapozott elméleti és módszertani megalapozottsággal. A folyóirat másodközlésre szánt publikációt nem áll módjában befogadni.
A folyóirat szerkesztőbizottsága minden beküldött kéziratot ellenőriz, hogy megfelel-e a folyóirat formai és tartalmi irányelveinek. Ezt követően a beküldött írásokat két vagy több lektor anonim módon értékeli. A lektorok az adott terület szakértői, intézményi kapcsolatban nem állnak a szerzővel.
A kézirat elfogadásával, átdolgozásával vagy elutasításával kapcsolatos döntésekre a következő szabályok vonatkoznak:
- Ha mindkét anonim szakmai lektori kedvezően nyilatkozik, befogadásra kerülhet a folyóiratba a tanulmány.
- Hasonlóképpen, ha a mindkét felkért szakmai lektor kedvezőtlenül nyilatkozik, elutasításra kerül a tanulmány.
- Ha a felkért bírálók kisebb módosításokat javasolnak, a szerzőt felkérik a kézirat átdolgozására, amelyet továbbítanak a szerkesztőknek.
- Ha mindkét vélemény jelentősebb átdolgozást javasol, akkor a szerzőt felkérik a szöveg átdolgozására és újra be kell nyújtani a kéziratot, amelyet azután új értékelésre küldenek (vagy az eredeti kifogást emelő lektor(ok)nak, vagy harmadik lektornak).
- Ha a lektorok a cikk átdolgozott változatának áttekintése után sem jutnak konszenzusra, a szerkesztők vagy felveszik a kapcsolatot egy harmadik lektorral (ha korábban nem történt ilyen intézkedés), vagy a cikket a szerkesztők elé terjesztik, hogy végleges döntést hozzon arról, hogy elfogadják-e vagy sem.
A szerzők
A szerzők a tudományos közlésmód szabályai szerint készítik el a munkájukat. A dolgozat során a felhasznált forrásokra megfelelően hivatkoznak. Ha a szerző jelentős hibát vagy pontatlanságot fedez fel saját publikált művében, kötelessége haladéktalanul értesíteni a folyóirat főszerkesztőjét, és együttműködni vele a dolgozat visszavonása vagy a megfelelő korrekció elvégzésében.
A szerkesztők
A szerkesztők semmilyen információt nem közölhetnek a beküldött kézirattal kapcsolatban, ez alól kivételt képeznek a szerző(k), a felkért szakmai lektor(ok), az egyéb szerkesztői tanácsadó(k) és adott esetben a kiadó munkatársai. A beküldött kéziratban közzétett, kiadatlan anyagokat a szerző(k) írásbeli hozzájárulása nélkül a folyóirat szerkesztői nem használhatják. A beküldött írásművek közül a lap főszerkesztője hozza meg a végső döntést arról, hogy melyek kerülnek az adott lapszámban publikálásra.
A szakmai lektorok
A szakmai lektorok anonim módon bírálják el a kéziratokat és segítik a szerzőt, illetve a folyóirat szerkesztőit a kézirat javításában, valamint az egyéb szerkesztői döntések meghozatalában. Ha a bírálók úgy látják, hogy nem alkalmas a kézirat a közlésre, vagy a bírálat elkészítésére nem lesz ideje, haladéktalanul értesítenie szükséges a lap főszerkesztőjét, hogy új bírálót tudjon felkérni. A folyóirat szerkesztőségébe valamennyi beérkezett kéziratot bizalmas dokumentumként kell kezelni.
A szakmai bírálatot objektív módon kell elkészíteni. A bíráló ebben személyes kritikát nem fogalmazhat meg a szerzővel kapcsolatban. A lektori véleményt ugyanakkor érthetően és világosan kell megfogalmazni, megfelelő szakmai érvekkel alátámasztva. A bírálók lehetőség szerint azonosítják azokat a műveket, amelyekre a szerzők nem hivatkoztak. A lektornak fel kell hívnia a szerkesztők figyelmét az adott kézirat, illetve bármely más olyan publikáció közötti lényeges hasonlóságra vagy átfedésre, amelyről tudomása van. A lektoroknak a szakértői értékelés során szerzett információkat bizalmasan kell kezelnie, és nem használhatja fel személyes előnyszerzés céljából.
A tudományos tanácsadó testület
A folyóirat szakmai tanácsadó testülete észrevételeikkel segítik a folyóirat szerkesztőit a lap színvonalának emelésében. A tanácsadó testület tagjai a folyóirat tematikájához kapcsolódó írásokat ajánlhatnak a szerkesztők figyelmébe, továbbá véleményezhetik a leendő vagy a már publikált lapszámokat.
