Edző-sportoló kapcsolat jellemzői ifjúsági kézilabdázók körében

Fókuszban a beválás

Absztrakt

A tanulmány célja az edző-sportoló kapcsolat vizsgálata az utánpótlás-válogatott játékosok és a nem válogatott kézilabdázók (N = 82) összehasonlításában. A kutatást az indokolta, hogy az utánpótlás-korosztályokból a felnőtt korosztályba történő átmenet nem zökke nőmentes, sok buktatóval jár, ezért fontos a sikeres felkészítés érdekében a sportszakmai tényezők mellet a pedagógiai és az érzelmi tényezőket is átfogóbban vizsgálni. Központi alakja ennek a munkának az edző, ezért az edző-sportoló kapcsolat feltérképezése is kulcs fontosságú. A sportolók véleményét a CART-Q-kérdőív (Coach-Athlete Relationship Questionnaire, Jowett és Ntoumanis, 2004) segítségével értékeltük. A CART-Q-kérdőív kérdései az edző-sportoló kapcsolat három meghatározó jellemzőjét vizsgálják: „közel ség”, „elköteleződés”, „kiegészítés”. Az eredmények jelentős különbségeket mutatnak a válogatott játékosok és a nem válogatott kézilabdázók között. Legnagyobb különbséget az „elköteleződés” alskálában fedeztünk fel a két csoport között. A válogatott, bevált sportolók úgy érzik, sikerült szorosabb kapcsolatot kialakítaniuk edzőjükkel, és nagyobb elkötelezettséget mutattak edzőjük és a sportág iránt. Úgy gondolják, edzőjükkel kar öltve ígéretes sportkarrier elé néznek. Megvizsgáltuk továbbá a fiúk és a lányok közötti különbséget is. A két nem közti különbséget az „edzői viselkedés/kiegészítés” és a „közel ség” alskálákon figyeltük meg. Elmondható, hogy a lányok érzelmi szempontból sokkal közelebb állnak az edzőjükhöz, vagyis kedvelik az edzőjüket, megbíznak benne, tisztelik és nagyra értékelik edzőjük napi munkáját. A vizsgálat eredményei alapján ajánlott, hogy tovább kutassuk és fejlesszük az edzők pedagógiai kompetenciáit.