AZ AMERIKAI SPORTOK DRAFTRENDSZERÉNEK BEÉPÍTÉSE AZ EURÓPAI KÉZILABDÁZÁSBA
DOI:
https://doi.org/10.33040/ActaUnivEszterhazySport.2024.53.93Kulcsszavak:
draft, sportági kiválasztás, kézilabda, szuperligaAbsztrakt
Az utánpótlásképzés rendkívül fontos szerepet tölt be a mai sportéletben. Ennek érdekében a Magyar Olimpiai Bizottság a Magyar Kézilabda Szövetséggel együttműködve különböző képzési és oktatási programokat dolgozott ki (pl.: Héraklész). Ezek a programok segítik és támogatják a fiatal sportolókat pályafutásuk során, és megkönnyítik a tehetségek kiválasztását. Céljuk, hogy nagyobb merítési lehetőséget biztosítsanak a válogatottnak. Az általunk vizsgált rendszertervezet bevezetése azonban további lehetőségeket nyit a korábban fel nem fedezett sportolók és profi klubok előtt. Kutatásunkban azt a lehetőséget vizsgáljuk, hogy a draftot kiválasztási módszerként alkalmazzuk, egy olyan rendszert, amely lehetőséget adna a kevésbé szerencsés helyzetben lévő sportolóknak arra, hogy megmutassák magukat és képességeiket. Hazánkban sok olyan tehetség van, akik felfedezetlenül maradnak, leginkább azért, mert a nagy nevek ellen még csak esélyt sem kapnak arra, hogy az alacsony színvonalú megyei bajnokságban szerepeljenek. A mintába a Magyar Nemzeti Bajnokság első osztályában (NB I.), a Bajnokok Ligájában (BL), az NB I./B-ben szereplő csapatok edzői és klubvezetői, valamint egy, a Magyar Kézilabda Szövetségben dolgozó szakember került. Ezek alapján a minta elemszáma 5 fő (N = 5). Az anonimitást szem előtt tartva a kutatásomban részt vevő személyeket kódoltan jelenítem meg: BLe (Bajnokok Ligája-edző), NBIv (NB I. csapat klubvezetője), NBI/Bv (NB I./B csapat klubvezetője), NBIe (NB I. edző), MKSZm (Magyar Kézilabda Szövetség szakembere). Az adatgyűjtés során félig strukturált interjúk keretében szóbeli kikérdezést alkalmaztunk. Az első és legfontosabb szempont a válaszadók véleményének és véleményük indokainak vizsgálata. Az interjúk személyesen és online készültek. Az interjú kötetlen beszélgetéssel indult a draftrendszer működéséről és a Kínai Szuperligáról, így az interjúalanyok teljes mértékben megértették kutatásom lényegét. Ezt követően kilenc kérdésre kaptunk választ az új ligarendszer szakmai és gazdasági életképességéről, felmértük az I. osztályban működő edzők utánpótlás-bajnokságokra vonatkozó monitoring tevékenységét, illetve a sportvezetői véleményeket a Szuperliga-rendszer lehetőségéről. Az interjúkat a megkérdezettek beleegyezésével rögzítettük a későbbi feldolgozás végett. Tartalomelemzéssel végeztük az adatfeldolgozást, így tudtuk a legjobban összevetni, hogyan vélekedtek az adott kérdésekről a mintában szereplő szakemberek. Kutatásunk kezdetén minden olyan interjúalanytól hallottam, akikkel beszéltem, hogy a jelenlegi ligarendszerben megvalósítható-e egy új draftrendszer, pontosabban az Egyesült Államokban használatos draftrendszer bevezetése. Mindenkitől egyértelmű választ kaptunk: nem. Az NBIe és a BLe is felvetette a ligarendszer kérdését. Jelenleg Európa élvonalbeli csapatai több bajnokságban játszanak egyszerre. Vegyük például a magyar bajnokságot, ez a magyar NBI, Bajnokok Ligája, SEHA-liga. Mivel egyszerre több bajnokságban is így játszanak, lehetetlen egy draftszerű válogatás, mivel ez segít meghatározni a bajnokságba való bejutást, nem a csapat. Ehhez a rendszerhez nem lehet egyszerre több ligában csatlakozni. Ezért ha a cél bekerül a draftba, akkor egy új bajnoki rendszert kell kialakítani, amely a feltételezett Kínai Szuperligára épül majd.