A Károlyi család közös birtokkormányzatának hivatali hálózata 1827 és 1877 között

Absztrakt

A vizsgálat középpontjában a Károlyi család 1827 és 1877 között fennállt közös birtokkormányzatának hivatali hálózata áll. Az elemzés teljes egészében a família közös hivatalának iratanyagán alapul, amelynek adatait – közel 7000 ügyet – egy saját adatmodellen alapuló relációs adatbázisba rendeztünk. Ez később egy web-alapú adatkezelési, hálózatelemzési és vizualizációs környezetbe, a nodegoat keretrendszerébe került be. Ennek segítségével előbb ezen birtokkormányzat ügyviteli hálózatának térbeliségét és ezáltal a Károlyi család közös adminisztrációjának felépítését ismertettük. Ezt követően az hivatali interakciókat rajzoltuk meg, amelyben 2444 résztvevő (csomópont) több mint 15 000 ügyviteli kapcsolattal szerepelt. A legnagyobb csomópontok és egyben az ügyviteli hálózat legtevékenyebb tagjai a Károlyi testvérek: Károlyi Lajos, István és Károlyi György voltak. Nem csak azért, mert a legtöbb ügyben a földesurak végső szava és döntése érvényesült, hanem tudatosan vállaltak tevékeny szerepet a közös birtokok igazgatásában. A továbbiakban a Károlyi testvérek ügyviteli hálózatát elemeztük különböző birtokkormányzati szinten elhelyezkedő és az adminisztrációban eltérő funkcióval bíró tisztviselőket bemutatva, akik egyben az ügyviteli hálózat legfőbb csomópontjait jelentették. Az elemzés mindemellett a bürokratizálódás és professzionalizáció folyamatát egyaránt érintette, megvilágítva azt, hogy miként ágyazódott be a klientelizmus a bürokratikus szervezetek világába. A rövidebb kitekintések azt is megmutatták, hogy a magasabb rangú tisztek milyen kapcsolatokkal bírtak és miként váltak egy önálló szakképzett csoporttá a 19. század közepére, végére. A formális hálózat bemutatása azonban csak kezdőlépése lehet a nagybirtokkormányzatok és hivatali hálózatok leírásának, hiszen az informális kapcsolatok feltárása, a hivatali karrierek feldolgozása további és valósabb képet nyújthatnak a földesurak apparátusának működéséhez.