A földbirtoklási formák változásai a 16-17. században Felső-Magyarországon

Absztrakt

A 16-17. század folyamán a magyar főnemesség viszonyaiban a nyugat-európai változásokkal összehasonlítva éppen ellentétes folyamatok figyelhetők meg, vagyis az arisztokrácia helyzete megszilárdult. A Mohács utáni polgárháborús évtizedekben a királyi hatalom olyan mértékben meggyengült, hogy nem csak az addigi kormányzati funkcióját nem tudta ellátni, hanem a török elleni védelem megszervezésében is csak nagyon lassan tudott központosított módon fellépni. Ebben a helyzetben a helyi közösségek ellátásának és védelmének funkcióját teljes egészében a nagybirtok vette magára, amely ekkor már közel egy évszázada, a rendi állam kialakulásával és megerősödésével egyre jelentősebb politikai tényezővé is vált.