„Városunkba jó reménység alatt befogadtatik” A rimaszombati polgárjog (1796–1848)

Absztrakt

A tanulmány középpontjában az a kérdés állt, hogy a Rimaszombat privilegizált mezővárosban milyen jelentőséget tulajdonítottak a polgárjognak és ennek használatával miként differenciálódott a lakosság? A privilegizált mezőváros egyike volt annak a pár településnek, amely még az 1840. évi 7. törvénycikk előtt megkísérelte a földesúri tartozások, szolgáltatások és adózások örökös megváltását. A város törekvése azonban nem járt teljes sikerrel: a Helytartótanács nem hagyta jóvá a világi földesurukkal megkötött örökváltsági szerződésüket, azonban az a polgárjog városon belüli használatát nagyban befolyásolta. A jegyzőkönyvek szisztematikus feldolgozása az 1796 és 1848 közötti időszakban történt meg, ebből kiindulva vizsgálom a polgárok számát, társadalmi összetételét, származási helyét és a polgárjog szerepét a városban.