Szombathely és a püspök-földesúr kapcsolata a püspökség megalapítása utáni első évtizedekben

Absztrakt

Szombathely és a püspök–földesúr kapcsolata a püspökség megalapítása utáni első évtizedekben Szombathely első püspökének Szily Jánosnak az időszaka reprezentatív jelentőséggel bír Szombathely és későbbi földesurai kapcsolatát tekintve is. Egyrészt az építkezéseket és intézményalapításokat illetően ez volt az alapítást követő 70 év legtermékenyebb időszaka, másrészt Szily alatt alakultak ki azok a határvonalak, amelyek betartásával a jó, de legalábbis békés kapcsolat a mezőváros és földesurai között fenntartható volt. E határok azonban csak kisebb nagyobb konfliktusok, egyezkedések révén, azok eredményeként alakulhattak ki. Szily János és városa között felmerülő viták kiválóan alkalmasak voltak arra, hogy mindkét fél a maga hatáskörét, jogkörét megmutassa, reprezentálja. Úgy tűnik, mintha ezen nézeteltérések alkalmával azt próbálták volna ki, hogy meddig, milyen határig mehetnek el. E konfliktusok így nemegyszer erőpróbái voltak a város és földesura érdekérvényesítő képességének. A 18. század végére Szombathely infrastrukturális és gazdasági fejlődése az intenzívebbé váló uradalmi gazdálkodás és igazgatás, azaz a földesúri hatalom árnyékában ment végbe. A tanulmány e konfliktusok összegző bemutatása mellett megpróbálja kihangsúlyozni e viták későbbi időszakot meghatározó hatását, következményeit. Azaz Szily püspök várossal folytatott küzdelme hogyan határozta meg utódainak Szombathellyel való kapcsolatát.