A középkor végi mezővárosi vezetőréteg jellemzői és vizsgálatának módszertani kérdései

Absztrakt

A tanulmány a középkori mezővárosi elit kutatási lehetőségeivel és e vezetőréteg jellegével foglalkozik. A középkori mezővárosok és a mezővárosi társadalom vizsgálata a magyar történettudományban a 20. század közepén került előtérbe, majd több évtizedes, viszonylagos érdektelenség után az ezredforduló környékén fordult ismét feléjük a kutatás figyelme, nagyrészt Kubinyi András munkásságának köszönhetően. A téma vizsgálatát nagyban megnehezíti a relatív forráshiány, a legjobb információkat erre a rétegre a mezővárosok által kibocsátott oklevelek tartalmazzák. A tanulmány bemutatja a forrásadottságokat és azt, hogy mik azok a szempontok, amelyek a mezővárosi vezetőréteg megismerése során használhatók. Főként az észak-.magyarországi régió forrásai segítségével, de országos kitekintést is nyújtva mutatja be e társadalmi réteg legfontosabb jellemzőit: a mezővárosi tanácsban való részvételüket, ingatlanbirtoklásukat, kézműves-kereskedő tevékenységüket, de arra is kitér, hogy az értelmiségi rétegek is bekerülhettek olykor soraik közé. Felveti azt a problémát is, hogy vajon a nemesség integráns része lehetett-e ennek a vezetőrétegnek. Példákkal bizonyítja, hogy a téma kutatása során érdemes figyelembe venni a mezővárosok eltérő gazdasági hátterét is (szőlőtermelő, sóbányász, kereskedő, stb.), amely fontos szerepet játszik a mezővárosi elit vagyoni helyzetének megteremtésében.