Szerzői útmutató

Útmutató az Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Pedagogiae Specialis szerzőinek 

A tanulmányok terjedelme legalább fél, legfeljebb egy szerzői ív (20-40.000 karakter szóköz nélkül) lehet. A könyvismertető cikkek terjedelme 10-15.000 karakter lehet; az ilyen írások elején fel kell tüntetni a könyv szerzőjét, (szerkesztőjét), címét, (fordítóját), továbbá a könyv kiadóját, a megjelenés helyét (helység), idejét és terjedelmét (oldalszám).

Kéziratokat csak első megjelentetésre tudunk elfogadni. Kérjük, hogy a kéziratokat az alábbi szerkesztési útmutató szerint készítsék el.

A kézirat benyújtásának formai követelményei

  1. A kézirat formázása
  • Formátum: .doc, . docx kiterjesztésű Word-fájl.
  • Fájlnév: mindig tartalmazza a szerző nevét és egy kulcsszót a tanulmányból (ékezetek nélkül) (például: Jank_Istvan_diszkriminacio.docx).

 

1.1. A szöveg formázása

  • Betűtípus: Times New Roman, 12-es betűnagyság, másfeles sorköz.
  • Terjedelem: szóközökkel együtt legalább 20.000, legfeljebb 40.000 karakter
  • Csak kézi formázásokat használjanak, automatikus formázásokat (felsorolás, oldalszámozás, elválasztás, térköz stb.) ne alkalmazzanak, mert a konvertáláskor elveszhetnek.
  • A szövegben a sorok végén ne használjanak elválasztást.
  • Címek, alcímek előtt és után üres sor (enter).
  • Bekezdések behúzása: 0,5 cm, közöttük nincs sorköz, térköz.

 

1.2. A szöveg felépítése

  • A cikk elején, kérjük, tüntessék fel a szerző(k) nevét és a tanulmány címét, minden speciális formázás nélkül. Többszerzős munkánál a szerzők nevét nagykötőjellel válasszák el, előtte és utána is szóközt alkalmazva
  • A tanulmány címe 12-es betűmérettel és félkövéren szerepeljen.
  • Az egyes tanulmányok belsejében az alfejezeteket decimális számozással különítsük el (például: 1. 1.1. 1.2. 1.2.1., legfeljebb három szintig). Előttük legyen egy üres sor. A címeket egységesen félkövér betűstílussal emeljék ki. Mindig legyen pont a címben a számok után. Ne legyenek csupán számozott bekezdések, minden számozott egységnek legyen címe. Ne használjanak automatikus számozást, a fejezetszámok legyenek begépelve.

 

Szerző

Cím

Absztrakt (magyar nyelvű)

Cím és Abstract (angol nyelvű)

  1. Bevezetés

2.

2.1.

2.1.

2.1.1. stb.

…

  1. Összegzés

Források (ha vannak)

Irodalom (Amire a szövegben van hivatkozás!)

Internetes hivatkozások (ha vannak)

Melléklet (ha van)

 

  • A tanulmány végén kérjük feltüntetni: név, munkahely, beosztás/foglalkozás, e-mail-cím.
  • A beküldött tanulmányokhoz legfeljebb 1500 karakter (szóköz nélkül) terjedelmű magyar, illetve ugyanilyen terjedelmű, angol nyelvű összefoglalót kérünk, melyekhez mindkét nyelven 4-5 kulcsszó megjelölése szükséges.

 

 1.3. Értelmi kiemelés, hangsúlyozás

  • A mondanivaló egy-egy elemének kiemelésére legfeljebb kurzívvagy bold formákat kérjük alkalmazni.
  • Elkerülendő a ritkítás, az aláhúzás vagy a formák halmozása.
  • A tartalmi kiemelés félkövéren (ebből lehetőleg kevés l

 

1.4. Lábjegyzetek

  • Végjegyzeteket ne használjanak.
  • Lehetőség szerint minél kevesebb lábjegyzetet alkalmazzanak, pl.: köszönetnyilvánítás, pályázatra való utalás, szerző saját fordítása. A tartalmi részek kerüljenek be a tanulmány főszövegébe. A lábjegyzetet elég a Word segítségével beszúrni.

 

1.5. Idézetek, idézőjelek

  • Az idézetek nyitása alsó 99 formájú idézőjel, a zárása felső 99 formájú idézőjel , pl. „…”.
  • Az idézeteket nem kell dőlt betűstílussal kiemelni.
  • Teljes mondat idézése esetén az idézőjel a mondat végi írásjel után álljon. Ha nem teljes mondat van idézve, akkor előbb le kell zárni az idézett részt felső állású idézőjellel, és ezt követi a mondat végi írásjel.
  • Az idézetből kihagyott részek jelzése szögletes zárójelbe tett három ponttal: […]
  • Az idegen nyelvű idézetek fordítását adják meg, az eredeti nélkül.
  • Ha a szerző saját fordításáról van szó, akkor lábjegyzetben a következő szöveget tüntesse fel: Fordítás: a szerző monogramja.

 

1.6. A szövegbe illesztett táblázatok, ábrák, diagramok

  • A lehető legegyszerűbb formában készítsék el a táblázatokat, ábrákat, diagramokat.
  • Az ábrákat, diagramokat, táblázatokat megfelelő nyomtatási minőségben külön fájlként is csatolják (a fájl neve: szerző neve + táblázat száma, pl.: SziliKatalin_3tablazat).
  • Célszerű a táblázatkezelő/diagramkészítő adatállományát is mellékelni.
  • Az eredetileg színes képek, diagramok esetében vegyék figyelembe, hogy a kötet fekete-fehérben jelenik meg.
  • Képek esetén jpg formátum és legalább 300 dpi, legalább 1280x1024 felbontás szükséges.
  • A szerző a benyújtáskor egyúttal vállalja, hogy a képek (fotók) szerzőségével ő rendelkezik (saját készítésű képek), vagy birtokolja a kép készítőjének és – ha az személy(eke)t ábrázol – szereplőjének vagy törvényes képviselőjének írásbeli beleegyezését arra, hogy a képet felhasználhatja a publikálásra kerülő tanulmányban.
  • A képeket, ábrákat, táblázatokat folyamatos arab számozással, egymástól elkülönített módon számozni szükséges, és minden ábrának, táblázatnak és képnek címmel kell rendelkeznie.
  • Az ábrák. táblázatok címe alattuk feltüntetve szerepeljen, 10 p, álló betűvel, begépeléssel dőlt betűvel sorszámozva, pl.
  1. táblázat: Az IKT-eszközök használatának korosztályonkénti megoszlása
  • A szövegben az ábrára, táblázatra, képre utalni, hivatkozni kell. Például: Ahogy ez a 3. táblázatban is olvasható… Az eredmények (2. ábra) is alátámasztják, hogy...
  • A nem saját készítésű ábra, táblázat, kép mellett a forrást is meg kell jelölni. Például: ábra. A személyiség funkcionális modellje (Nagy, 2000)

 

  1. Hivatkozások

 

2.1. Hivatkozási rendszer

  • A hivatkozási stílus az APA 6. kiadásaszabványának megfelelő formátumban szükséges, és annak megfelelően minden felhasznált forrásra pontosan hivatkozni kell.
  • A tanulmány végére irodalomjegyzék kerül, ami csak azokat a forrásokat tartalmazhatja, amelyekre történt szövegközi hivatkozás.

2.2. DOIA források esetében – ahol van –a DOI szám jelölése linkeléssel, Például: Shirley, K., Chamney, S., Satkurunathan, P., McLoone, S., & McLoone, E. (2017). Impact of healthcare strategies on patterns of paediatric sight impairment in a developed population: 1984–2011. Eye, 31(11), 1537–1545. https://doi.org/10.1038/eye.2017.206

 

2.2. Szövegközi hivatkozások

  • Egy szerző esetén: A szövegben zárójelben az adott munka szerzőjének vezetéknevével, és attól vesszővel elválasztva a forrás megjelenésének dátumával kell hivatkozni. Például: Egy közelmúltban végzett vizsgálatban (Győri, 2016)…

Ha a szerző neve a szövegben szerepel (nem zárójelben jelenik meg), akkor a forrás megjelenésének évét zárójelben közvetlenül a szerző nevét követően szükséges jelezni. Például: Győri (2016) két csoport teljesítményét hasonlította össze…

  • Két szerző esetén: Az egyszerzős esettel megegyező módon, a két szerző nevét & jellel összekötve. Például: A korábbi vizsgálat (Black & White, 2011) eredményei azt mutatták, hogy…
  • Több, de hatnál kevesebb szerző esetén: Az első hivatkozás alkalmával az összes szerző nevét fel kell tüntetni, a további hivatkozások során azonban már csak az első szerző nevét kell jelölni, amelyet mondatban az „és munkatársai”, zárójelben pedig az „és mtsai” rövidítés követ. Például: Győri, Stefanik, Havasi és Őszi (2015) egy közelmúltban végzett vizsgálatban azt találták, hogy…; Győri és munkatársai (2015) egy közelmúltban végzett vizsgálatban azt találták, hogy…
  • Hatnál több szerző esetén: A szövegben csak az első szerző nevét és utána az „és munkatársai/és mtsai” rövidítést kell alkalmazni. 
  • Több tanulmányra való hivatkozáskor: Ebben az esetben egy zárójelen belül a forrásokat az irodalomjegyzékben kialakított sorrendnek megfelelően kell rendezni. Például: Korábbi kutatások (Illyés, 1976, 1985, 1991) rávilágítottak, hogy…
  • Ugyanazon szerző vagy szerzők ugyanabban az évbenmegjelent több tanulmányára való hivatkozáskor azokat az évszám után írt a, b, c stb. betűkkel kell megkülönböztetni a szövegben és az irodalomjegyzékben egyaránt. Az évszámok közé vesszőt kell tenni. Például: Korábbi kutatások (Illyés, 1976a, 1976b, 1976c) felvetették azt is, hogy…
  • Több szerzőre való hivatkozáskoregy zárójelen belül a különböző szerzőket pontosvesszővel választjuk el egymástól. Például: Korábbi kutatások (Illyés, 1976a, 1976b; Mesterházi, 1992, 1993; Tóth, 1926) megállapították, hogy…
  • Szerzőhöz köthető internetes anyagok esetén a szövegközi hivatkozás a nyomtatott irodalmakéval megegyező, az internetről letöltött anyagok is az Irodalmak közé sorolódnak betűrendben (lásd: 2.3.5.).
  • Szerzőhöz nem köthető internetes dokumentumokra, például egyes honlapok anyagára történő hivatkozások esetén a folyó szövegben a forrást zárójelbe tett W betűjeles számozással (W1…W1+n) kell jelölni az egész tanulmányban folytatólagosan, a végén Internetes hivatkozások cím alatt feloldva.

 

2.3. Szó szerinti idézések

  • Az idézett részt idézőjelbe kell tenni, illetve zárójelben a szerző neve és az évszám mellett az idézett szöveg fellelhetőségének pontos oldalszámát is jelölni kell.
  • Az oldalszámok között nagykötőjelet (–) kell alkalmazni.
  • A név után vessző kerül, és az évszám után is. Az oldalszám jelzésére a p. jelölést kell használni, ami után pont kerül, és az oldalszám után is pont kerül, még a zárójelen belül. Például: A szerzők hangsúlyozzák, hogy „a problémák hátterében… található” (Kiss & Nagy, 2015, p. 156–157.)

 

  1. Irodalomjegyzék
  • A szövegben megjelölt hivatkozások mindegyikének szerepelnie kell az irodalomjegyzékben, ugyanakkor nem szerepelhet az irodalomjegyzékben olyan tanulmány, amelyre a szövegben nincs hivatkozás.
  • Az irodalomjegyzéket alfabetikus sorrendben kell szerkeszteni.
  • Ugyanazon szerző(k) különböző művei a megjelenés sorrendjében kövessék egymást.

 

3.1. Folyóiratban megjelent cikkekre való hivatkozás

  • Szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi, a megjelenés éve zárójelben, a cikk címe, a folyóirat címe (teljesen kiírva – a rövidítések nem megfelelőek) és évfolyamszám dőlt betűvel (füzetszám zárójelben, álló betűvel), végül oldalszám.
  • Például: Józsa K. & Fazekasné Fenyvesi M. (2006). A DIFER Programcsomag alkalmazási lehetősége tanulásban akadályozott gyermekeknél – I. rész. Gyógypedagógiai Szemle, 34(2), 133–141.

 

3.2. Könyvre való hivatkozás

  • Szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi, a megjelenés éve zárójelben, a könyv címe dőlt betűvel. Kiadó, város.
  • Például: Mesterházi Zs. (1998). A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése.ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar, Budapest.

 

3.3. Tanulmánykötetben megjelenő cikkre történő hivatkozás

  • Szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi, a megjelenés éve zárójelben, a cikk címe, majd: In A szerkesztők neve, zárójelben jelezve, hogy szerkesztett könyvről van szó (szerk.), vagy (Ed.), (Eds.), majd a könyv címe dőlt betűvel (zárójelben a hivatkozott cikk oldalszáma -tól -ig), kiadó, város.
  • Például: Mesterházi Zs. & Gereben F.-né (1998). Tanulási nehézségek – a nehezen tanuló gyermek. In Báthory Z. & Falus I. (szerk.). Tanulmányok a neveléstudomány köréből. (pp. 314–333). Osiris Kiadó, Budapest.

 

3.4. Internetes hivatkozások

  • Az internetről származó források esetében amennyire csak lehet, a nem internetes források hivatkozásának megfelelő adatok (szerző neve, megjelenés éve, forrás címe stb.) megadása szükséges, ugyanolyan sorrendben és jelzésekkel.
  • Szerzőhöz köthető anyagok esetén a szövegközi hivatkozás a nyomtatott irodalmakéval megegyező, az internetről letöltött anyagok is az Irodalom címszó alá sorolódnak betűrendben. A letöltés dátuma csak számokkal (az évszám, hónap, nap közé szóközt téve) zárójelben szerepeljen. Például: Kaló, Zs. (2012). A pszichológiai ágencia kognitív nyelvészeti leírása droghasználói narratívákban. Doktori disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. http://doktori.btk.elte.hu/lingv/kalozsuzsa/diss.pdf (2022. 02. 21.)
  • Szerzőhöz nem köthető dokumentumokra, például egyes honlapok anyagára történő hivatkozások esetén a forrást a folyó szövegben zárójelbe tett számozás jelöli (W1…W1+n), az Irodalom után Internetes hivatkozások cím alatt sorrendben adva meg az oldalak elérhetőségét. Pl. (W2) Bevezetés a nyelvpedagógiába specializáció tanterve. http://vista.cc.u-szeged.hu/tanrend/ETR_tantervek/kptROL-SN-NYP.html (2022. 02. 07.)

 

  1. A tanulmányok lektorálása, átdolgozása
  • Az elkészült tanulmányt a szerkesztőbizottság lektorálja, lektoráltatja. A szerkesztők legalább két lektort kérnek fel, akik a beadványok témájának és területének elismert szakemberei. A kettős vak szakértői értékelési folyamat során a tartalmilag és/vagy formailag nem megfelelő tanulmányokat a szerkesztők átdolgozásra visszaküldik.
  • Csak a formailag és tartalmilag megfelelő tanulmányok jelenhetnek meg.
  • A szerkesztés munkájának megkönnyítése, valamint a folyóirat aktuális számainak mielőbbi megjelentetése érdekében kérjük a fenti formai előírások betartását.