Fiatalok egészség-magatartása magyarországi és nemzetközi viszonylatban, fókuszban a fizikai aktivitás és a táplálkozás

Absztrakt

A serdülőkre ható folyamatos, többirányú megfelelési kényszer, a digitalizált életforma meg változtatta életmódjukat, amelyben a fizikai aktivitás háttérbe szorult, a sedens életmódot elősegítő tevékenységek túlsúlyba kerültek. A rendszeres testmozgás természetes megerősítő, protektív hatása az élet minden területére kihat, ezért fontos feladatunk kialakítani a gyermekekben a rendszeres testedzés gyakorlására fogékony pozitív szemléletet és belső motivációt. A rohanó életvitel egyik jelentős negatív következménye a helytelen táplálkozási szokások kialakulása, a gyorséttermi étkezés, a félkész és készételek fogyasztása. Az egész séges étkezési szokások kialakításával megelőzhetők a krónikus betegségek, elkerülhetők a mikrotápanyag-hiányos állapotok, a túlsúly, csökkenthető az étkezési zavarok kockázata. Tanulmányunk célja a serdülők egészség-magatartásának átfogó bemutatása, különös tekintettel a táplálkozási szokásokra és a fizikai aktivitásra a legújabb hazai és nemzetközi kutatási eredmények tükrében. Az elemzéshez a Google Scholar és a ResearchGate adatbá zisok felhasználásával, a célokhoz igazodó keresőszavak alkalmazásával 1285 publikációból, meghatározott szűrési feltételek segítségével került kiválasztásra 5 hazai és 6 nemzetközi tanulmány. A magyarországi és a nemzetközi kutatások összehasonlítása során feltártuk a hasonlóságokat és különbségeket, valamint elemeztük az egészség-magatartás alakulását befolyásoló tényezőket. Az eredmények alapján elmondható, hogy a 60 perces fizikai aktivitás, illetve az iskolán kívüli rendszeres sportolás területén a magyarországi fiatalok jobb eredményt értek el, mint nemzetözi társaik. A táplálkozási és étkezési szokások esetében nem találtunk különbséget, ugyanis minden országban magas volt a reggelizést renszeresen elhagyók aránya, illetve a szénhidrátbevitel meghaladta, a gyümölcsfogyasztás pedig nem érte el az elvárt szintet. Az eredmények alapján javaslatokat fogalmaztunk meg a prevenciós és intervenciós stratégiák fejlesztésére, a serdülők egészségtudatos életmódjának előmozdítására, a hosszú távú egészségügyi kockázatok csökkentésére.