SPORTJÁTÉKOK OKTATÁSÁNAK KÉRDÉSEI NAPJAINKBAN. A KONSTRUKTÍV PEDAGÓGIA LEHETŐSÉGEI A TESTNEVELÉSÓRÁN

Absztrakt

A tanulás szerepe és folyamata rohamosan változik, amit az „új digitális”, avagy a Z, sőt az alfa generáció is megkövetel. Mindezen folyamatok alól a testnevelés és sport sem marad(ha)t ki. A korábbi évtizedekben meggyőződéssel vallották a testnevelők, hogy játszani mindenki szeret, így a sportjátékok tanításánál „nem is volt más feladat”, mint a sportágspecifikus technikai elemek oktatása és gyakorlása után játszani az adott sportjáték szabályai szerint. Gyakorlati tapasztalatok ritkán igazolták vissza ezt a fajta oktatási módszert, mivel a tanulók alacsony százaléka tudta alkalmazni a korábban tanultakat a játékban. A sportjáték oktatásakor nemzetközi szinten egyre inkább előtérbe kerül a konstruktivista tanuláselmélet, amely a játék taktikai eleminek megértésére és tudatos alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Hazánkban azonban ezen megközelítések még csak gyerekcipőben járnak, akár versenyszinten, akár a testnevelésórák gyakorlatában. A tanulmány célja áttekinteni Nahalka (1997 a, c) érvelései mentén a konstruktív pedagógia létjogosultságát a testnevelésórák gyakorlatában és módszertanában.