Innovációs lehetőségek a magyar gyorskorcsolyázás módszertanában

A hosszú távú sportolófelkészítési modell adaptációjának lehetőségei a hazai gyorskorcsolya sportágakban

Szerzők

  • Attila TELEGDI Eszterházy Károly Egyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola, Eger

DOI:

https://doi.org/10.33040/ActaUnivEszterhazySport.2020.1.7

Kulcsszavak:

LTAD, kommunikáció, innováció, fejlesztés

Absztrakt

A Hosszú Távú Sportolófejlesztési Program (LTAD) egyfajta paradigmaváltás a korábban megismert, a versenysportolók felkészülését irányzó törekvésekkel szemben. A program Kanadából indult 2001-ben a magyar származású Balyi Istvántól, mely több országban már kipróbált és jól működő koncepcióként működik. Magyarországon a gyorskorcsolya sportágainkban 2003-tól módsze- resen az LTAD-programra épülő szemléletet, edzéselméletet és módszertant alkalmaztuk saját környezetünkre, amely eredményeképpen a nemzetközi élvonalba kerültünk. A kutatásunk célja annak bemutatása, ahogy az LTAD elveit és módszertanát a rövidpályás gyorskorcsolyázásba bevezettük. Emellett a sportági fejlesztésben megmutatkozó hiányosságok, nehézségek és erősségek, illetve ezen keresztül a jövőkép kerül összevetésre és elemzésre. Dokumentumelemzés során az LTAD-programot, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség sportági stratégiáját, négy különböző éves felkészülési programot, azok egy-egy mezociklusának és mikrociklusának edzéstervét, valamint egy-egy napi edzéstervet dolgoztuk fel a kutatásunk aspektusából. Emellett mélyinterjúkat készítettünk a vizsgált dokumentumokat készítő és azok alapján dolgozó utánpótlás és felnőtt korosztály edzőivel (N = 4). Eredményeink alapján elmondható, hogy az LTAD-programot nem minden területen sikerült teljes mértékben megvalósítani, így a sportág továbbfejlődése nem garantált. A mélyinterjúk azt mutatják, hogy a felkészítést jellemzően a hoszszú távú célok irányítják, de vannak jelek még a rövid távú célok alapján történő felkészülésre is. A szülőkkel való együttműködés, a folyamatos kommunikáció, a tudatos fejlesztés hiányossága egyértelműen gátolja az LTAD elveinek és gyakorlatának megvalósítását. Emellett a testnevelés, a közösségi szabadidős sport, a tanulás és az élsport közötti harmonizáció helyenként hiányos. Egyértelművé vált, hogy hazai rendszerben vannak kihasználatlan lehetőségek. Bízunk abban, hogy ezzel innovatí v irányok és módszer tan kerülhet a gyorskorcsolyaedző-képzésbe, -továbbképzésbe és egyúttal az edzők mindennapi gyakorlatába is.

##submission.downloads##

Megjelent

2020-10-26