Acta Universitatis: Sectio Sport - Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tudományos közleményei. Tanulmányok a sporttudomány köréből = Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Sport

BOGNÁR József — Sun, 03 Mar 2024 00:00:00 +0100

Labdarúgás és olimpizmus

GORTVA János — Sun, 03 Mar 2024 00:00:00 +0100

A tanulmány a labdarúgás és az olimpizmus történeti, társadalmi és pedagógiai összefüg géseit vizsgálja interdiszciplináris megközelítéssel. A kutatás során a történettudomány, a sporttudomány, a neveléstudomány és a társadalomtudomány módszertanát használtuk fel, miközben korabeli források, sajtóanyagok, valamint aktuális szakmai dokumentu mok és tartalmi szabályozók elemzését végeztük. Az elemzés célja az volt, hogy feltárjuk a labdarúgás mint nevelési eszköz és az olimpizmus pedagógiai értékeinek kapcsolatát, valamint ezek hatását a sportpedagógiai gyakorlatra. A tanulmány új gondolatként bevezeti a sportpedagógia hármasspirál-modelljét, amelyben a sporttudományi, nevelési és társadal mi-gazdasági kapcsolódások egymást erősítve jelennek meg. A modell alkalmazhatóságát a labdarúgás példáján keresztül mutattuk be, különös tekintettel Magyarország történelmi olimpiai sikereire, amelyek motivációs erővel bírhatnak a nevelésben. Az eredmények rávilágítanak az iskolai testnevelés és sportegyesületek közötti szorosabb együttműködés szükségességére, a tantárgyi integráció és a korszerű pedagógiai gyakorlatok fontosságára. Megállapíthatjuk, hogy a sportpedagógia ilyen, interdiszciplináris megközelítése jelentős társadalmi, egészségügyi és kulturális hatásokkal járhat. Jövőbeli kutatási irányként java solható a hármasspirál-modell vizsgálata más sportágak esetében is, valamint az elméleti eredmények gyakorlati implementálása konkrét módszertani segédletek és képzések for májában.

A közneveléssel összefüggő feladatellátás

DÉRI Diána — Sun, 03 Mar 2024 00:00:00 +0100

Mind a nemzetközi, mind pedig a hazai női labdarúgás óriási fejlődésen megy keresztül, ami indokolja, hogy a tudományos kutatások fókuszába kerüljön. Hazánkban 2021-től hat államilag elismert labdarúgó-sportakadémia működtet női szakágat is. Jelen kutatás célja, hogy ezen intézményeket vizsgálja köznevelési feladatellátásuk szemszögéből, pedagógiai programok áttekintése útján. A dokumentumelemzésen túl egy kérdőíves felmérés peda gógiai kapcsolódású kérdéseit is felhasználtuk a vizsgálathoz. A kormányrendeleti szintű szabályozás alapján három sportakadémia tartozik az I. kategóriába, vagyis köznevelési intézményt is fenntart, amelyek pedagógiai programjai a strukturális homogenitásuk ellenére különböznek terjedelmi és tartalmi szempontból. Megegyeznek viszont olyan általános etikai normák, mint a csapatszellem, kölcsönös tisztelet és együttműködés hang súlyozásában. Bár az élsport és a tanulás összehangolása a sportakadémiák prioritása, ahhoz támogató hátteret nyújtanak, az adaptált tanrend megléte, illetve a tanulmányi ösztöndíj lehetősége is a legkevésbé meghatározó motivációs tényezők közé tartozik a megkérdezett edzők, labdarúgók és szüleik szerint, de mindenképp pozitív hatásúak. Összességében kutatásunk megerősítette a sportszakma és az iskola közötti folyamatos egyeztetés, összhang fontosságát. A vizsgált dokumentumok a kereteket biztosítják, azonban a működés eltérhet, ezért a lefektetett elvek megvalósulásának céljából jövőbeni kutatásokat tartunk célszerűnek.

Utánpótláskorú labdarúgók tehetséggondozása

KISS Zoltán, BOGNÁR József, CSÁKI István — Sun, 03 Mar 2024 00:00:00 +0100

A labdarúgó-akadémiák tehetséggondozó rendszerében a sportszakmai tevékenységeken túl szisztematikus nevelői hatások is érik a fiatal sportolókat (Bognár és Csáki, 2020). A sportkörnyezet komplexen járul hozzá a sportolói személyiség és jellem alakulásához és egyúttal a sikeres sportolói karrier támogatásához (Kiss és mtsai., 2019). Az utánpót lás-nevelés folyamatában az edzők és szülők szerepe kiemelt jelentőségű egyrészt a fiatalok sportolási szokásainak megalapozásában, másrészt a folyamatos fejlődés biztosításában (Kiss és mtsai., 2021). Az Athletic Talent Development Environment modell a szemé lyi környezetet, a szervezeti támogatást és a tágabb külső környezet szerepét emeli ki a sportolók fejlesztésében, valamint a tehetséggondozásban (Henriksen, Stambulova és Roessler, 2010). Mindezek alapján a kutatás célja a labdarúgóutánpótlás-nevelés sike rességét befolyásoló külső tényezők jelentőségét bemutatni a hazai akadémiák edzőinek, szülőinek és labdarúgóinak oldaláról. A mintát a hazai labdarúgó-akadémiákon dolgozó edzők (n = 79), labdarúgók (n = 449) és szüleik (n = 317) alkották. A kutatás kérdőíves vizsgálatában a válaszadók egyetértésüket fejezék ki azokkal állításokkal kapcsolatban (Likert skála 1–4), melyek a külső befolyásoló tényezőkre irányultak a fiatal labdarúgók tehetségének fejlesztésében, kibontakoztatásában és a beválásban. Leíró statisztika mellett varianciaanalízist alkalmaz tunk az edzők, szülők és labdarúgók véleménye közötti különbségek bemutatására (p < 0,05). Megállapítható, hogy az edzők, a szülők és a sportolók az edző motivációs bázisát (M = 3,68±0,51), az edző szakmai tudását (M = 3,67±0,52), a szakmai stáb felkészültségét (M = 3,66±0,52), a sportoló életvitelét (M = 3,59±0,60), a család pszichés és erkölcsi támogatását (M = 3,55±0,61; M = 3,55±0,60) értékelték a legfontosabb tényezőknek. Ugyanakkor a válaszadóktól kifejezetten alacsony értékeket kapott a család kulturális támogatása (M = 2,40±0,858) és a menedzser (M = 2,59±0,87). A sportolók alacsonyabb jelentőséget tulajdonítottak az edző motivációs bázisának (F = 18,125; p = 0,000), peda gógiai tudásának (F = 40,167; p = 0,000), pszichológiai felkészültségének (F = 32,236; p = 0,000), az edző erkölcsi magatartásának (F = 47,680; p = 0,000) az edzőkhöz és szülőkhöz képest. A csapattársak teljesítményének a sportolók tulajdonítottak nagyobb jelentőséget, mint a szülők (F = 4,911; p = 0,008). A szülők szignifikánsan magasabb értékekkel jellemezték a képességnek megfelelő iskolai tanulmányi eredményt (F = 38,096; p = 0,000) és az iskolai tanulmányi eredményt (F = 22,396; p = 0,000), mint az edzők és a sportolók. Az edzők a menedzser szerepére vonatkozó (F = 6,645; p = 0,001) állítást kevésbé jelentős tényezőnek gondolták, mint a szülők és a sportolók. A kutatás rávilágított arra, hogy az adottságok mellett a külső környezeti tényezőket érdemes komplexen tervezni, és a szülők, edzők és játékokok között elengedhetetlen a folya matos együttműködés. Ezt érdemes a gyakorlatban hangsúlyozni, a sportszervezetek ez irányú tevékenységeit szakmailag és pedagógiailag támogatni. Egyértelmű, hogy további kutatások szükségesek a sporttehetség-gondozás külső környezeti lehetőségeinek és felada tainak feltárására és alkalmazására.

Edző-sportoló kapcsolat jellemzői ifjúsági kézilabdázók körében

JUHÁSZ István, KÓNYA Réka — Sun, 03 Mar 2024 00:00:00 +0100

A tanulmány célja az edző-sportoló kapcsolat vizsgálata az utánpótlás-válogatott játékosok és a nem válogatott kézilabdázók (N = 82) összehasonlításában. A kutatást az indokolta, hogy az utánpótlás-korosztályokból a felnőtt korosztályba történő átmenet nem zökke nőmentes, sok buktatóval jár, ezért fontos a sikeres felkészítés érdekében a sportszakmai tényezők mellet a pedagógiai és az érzelmi tényezőket is átfogóbban vizsgálni. Központi alakja ennek a munkának az edző, ezért az edző-sportoló kapcsolat feltérképezése is kulcs fontosságú. A sportolók véleményét a CART-Q-kérdőív (Coach-Athlete Relationship Questionnaire, Jowett és Ntoumanis, 2004) segítségével értékeltük. A CART-Q-kérdőív kérdései az edző-sportoló kapcsolat három meghatározó jellemzőjét vizsgálják: „közel ség”, „elköteleződés”, „kiegészítés”. Az eredmények jelentős különbségeket mutatnak a válogatott játékosok és a nem válogatott kézilabdázók között. Legnagyobb különbséget az „elköteleződés” alskálában fedeztünk fel a két csoport között. A válogatott, bevált sportolók úgy érzik, sikerült szorosabb kapcsolatot kialakítaniuk edzőjükkel, és nagyobb elkötelezettséget mutattak edzőjük és a sportág iránt. Úgy gondolják, edzőjükkel kar öltve ígéretes sportkarrier elé néznek. Megvizsgáltuk továbbá a fiúk és a lányok közötti különbséget is. A két nem közti különbséget az „edzői viselkedés/kiegészítés” és a „közel ség” alskálákon figyeltük meg. Elmondható, hogy a lányok érzelmi szempontból sokkal közelebb állnak az edzőjükhöz, vagyis kedvelik az edzőjüket, megbíznak benne, tisztelik és nagyra értékelik edzőjük napi munkáját. A vizsgálat eredményei alapján ajánlott, hogy tovább kutassuk és fejlesszük az edzők pedagógiai kompetenciáit.

A külső környezeti tényezők szerepe a sporttehetség-gondozás folyamatában

LACZKÓ Attila — Sun, 03 Mar 2024 00:00:00 +0100

A sporttehetség-gondozás folyamatában a környezeti tényezők szerepe a sportolók fejlődé sében kiemelt jelentőséggel bír. Jelen tanulmány a sporttehetség-gondozás területén alkal mazott nemzetközi és magyar szakirodalmi kutatásokat elemzi, különös figyelmet fordítva az ATDE- és ESF-modellek alkalmazására. A kutatás célja a környezeti tényezők hatásainak feltérképezése, valamint a sportolók sikerességét elősegítő faktorok összefüggéseinek vizs gálata. A szakirodalmi áttekintés alapján a sportkörnyezetek sikerességét számos tényező, így a támogató edzői közeg, a család, az iskolai és szociális háttér, valamint a hosszú távú fejlesztési megközelítések határozzák meg. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a sikeres sporttehetség-gondozás szoros összhangot igényel a mikrokörnyezeti és makrokörnyezeti tényezők között. A magyar és nemzetközi kutatások közötti összehasonlítás hangsúlyozza az edzők kulcsszerepét, ugyanakkor felhívja a figyelmet a személyes kapcsolatok és a hosszú távú felkészítés fontosságára a sportolók sikeres fejlődése érdekében. A kutatás eredményei hasznos alapot adnak a jövőbeli tehetséggondozási stratégiák kialakításához, valamint új kutatási irányokat jelölnek meg a hazai sporttehetség-gondozás számára. A szervezeti kul túra, a hosszú távú, diverzifikált fejlesztés fókusza és a szélesebb környezet támogatása azok a tényezők, amelyek jelentős hatással vannak a szervezet sikerességére és az eredményes tehetséggondozásra. A különböző tényezők figyelembevétele elengedhetetlen a sportszervezet filozófiájának és mindennapi működésének kialakítása során. Az ATDE- és ESF-modellek alkalmazása sok lehetőséget rejt a magyar sporttehetség-gondozást érintő vizsgálatok számára.