Acta Universitatis: Sectio Sport - Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae

Iskolai rendszerbe integrált lovaskultúraoktatás lehetősége

GYŐRI-KARÁDI Réka — Tue, 19 Aug 2025 00:00:00 +0200

A Magyar Lovaskultúra Ismeretterjesztése Alapprogram 2016-ban került kidolgozásra. A projekt a 2016/17-es tanév tavaszi félévében került megvalósításra. A programban 4., 5., 6. és 7. évfolyamos tanulók vettek részt – összességében 480 fiatal –, akik Jászberény állami közintézményeiben folytatták tanulmányaikat. A nemek aránya – összlétszámot tekintve – 63%–37% volt a lányok többségével. A program célja megismertetni a gyermekekkel hazánk lovaskulturális gyökereit, a lovak történelmünk során átalakuló szerepét a társa dalmi változások függvényében. Cél volt továbbá a biztonságos kapcsolat megteremtése a tanulók és a lovak között és a lovaglásnak mint mozgásélménynek a megismertetése. A résztvevők betekintést kaptak a lovakkal történő mindennapos munkafolyamatokba, és pályaorientációs céllal ismereteket kaptak a lovakhoz kapcsolódó szakmákról.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tudományos közleményei. Tanulmányok a sporttudomány köréből = Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Sport

BOGNÁR József — Tue, 19 Aug 2025 00:00:00 +0200

A fizikailag aktív tanulás (PAL) hatása a matematikai kompetenciák fejlesztésére

KERTÉSZ Tamás, BOGNÁR József, FÜGEDI Balázs, SZAKÁLY Zolt — Tue, 19 Aug 2025 00:00:00 +0200

A mozgás jótékony hatásait a sportteljesítmények mellett már számos mutató mentén igazolták. Ha a fizikai aktivitáshoz köthetően kognitív, szociális vagy emocionális célok kerülnek a fókuszba, akkor a fizikailag aktív tanulásról beszélünk. A vizsgálatunk célja a tanórai koordinációs képességfejlesztés hatásának jellemzése az alsó tagozatos matematikai tudás elsajátítására és motivációira. A 6 hetes pedagógiai intervencióban a minta elemszáma N = 88 fő volt (ntanuló = 84, npedagógus = 4). A kísérleti csoportok tagjai heti rendszerességgel használták a fizikailag aktív tanóravezetést. A program tapasztalatainak összegyűjtése minden csoportban elő- és utóméréssel, a korosztály számára összeállított tantárgyi írásbeli feladatok megoldásával valósult meg. A kognitív területeken bekövetkezett változásokra fókuszálva matematikai feladatlap került felvételre, valamint a tantárgyi attitűdöt is vizs gáltuk. Félig strukturált interjúk során a tanítók tapasztalatait és fejlesztési javaslatait kívántuk megismerni. Kvantitatív módszerként leíró statisztikát, páros t-próbát és Repeated ANOVA (p < 0,05) vizsgáálatot alkalmaztunk, míg a kvalitatív elemzésnél a hangsúlyok, a hasonlóságok, illetve a különbözőségek kiemelése került központba. A kognitív területek összetett vizsgálati eredményei során a minta estében a kísérleti csoportoknál öt változóban volt szignifikáns javulás, míg a kontrollcsoportok esetében két változónál. A matematika tantárgy kedveltségi szintje a kísérleti csoportokban nőtt, míg a kontrollcsoportoknál csökkent. A tanítói interjúk egyértelműen alátámasztották a koordinációs képességekre épülő tanóravezetések hatékonyságát, egyértelmű volt a növekvő interaktivitás, a motiváltabb tanulói részvétel és az élménydús tanulás. Megállapítható, hogy a koordinációs képességekre építő innováció alkalmazása előmozdította a tanulói teljesítmény javulását a matematika tantárgyban, továbbá támogatta a tanulók tantárgy iránti elköteleződését.

Rekreációszervező egyetemisták mozgásos rekreációs szokásaival kapcsolatos helyzetkép az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen

KÓS Katalin, HERPAINÉ LAKÓ Judit, SIMON István Ágoston — Tue, 19 Aug 2025 00:00:00 +0200

A sport és az egészség kapcsolata napjaink egyik legkiemelkedőbb területe az egészség-ma gatartással kapcsolatos vizsgálatok terén, hiszen a rendszeres fizikai aktivitás tovagyűrűzve pozitívan hat az egészség többi dimenziójára is (Pfau–Mészáros, 2021). Az egyetemista hallgatók életmódja és életritmusa eltérést mutat a társadalom egészéhez viszonyítva (Bocsi, 2008), szabadidő-felhasználásukat pedig a nagyfokú változatosság jellemzi (Vitányi, 1995). Bocsi (2008) kutatása szerint az egyetemista hallgatók szabadon végzett tevékenységének összesített, átlagolt értéke (329 perc) magasabb értéket mutat, mint a 15–74 év közötti magyar populációé, és hasonló rajzolat fedezhető fel, mint a 15–19 évesek esetében. A kutatás célja időmérleg-vizsgálat segítségével bemutatni a hallgatók időfelhasználá sának sajátosságait, továbbá megvizsgálni, hogy a képzés értékrendszere és normái milyen módon jelennek meg a hallgatók életmódjában, életvitelében. A kutatás alapsokaságát az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (továbbiakban EKKE) rekreáció szakos hallgatói adták. A lekérdezésen alapuló időmérleg-vizsgálatot önreflexióval egészítettük ki, amelyben a résztvevők szakmai meglátását és életmódjukkal kapcsolatos elégedettségét mértük meg. Az eredményekből megállapítható, hogy a hallgatók több figyelmet fordítanak a tes tedzésre, mint az országos átlag (vö. KSH, 2012; Domokos és mtsai., 2020), valamint jobb szubjektív életminőségről számolnak be. Többségük (n = 51 fő) elégedett, és nem változtatna jelenlegi életmódján. A harmadéves hallgatóknak jelentősen több a társadal milag kötött idejük, melyben fontos szerepet tölt be a munkavégzésre fordított időkeret. A másodévesek átlagosan 6 órával több időt fordítanak egyetemen kívüli tanfolyamok elvégzésével, és mintegy 4,5 órával kevesebbet passzív szabadidős tevékenységek végzésével. Jelentős eltérések csak a nappali és levelező tagozat között fedezhetők fel a társadalmilag kötött idő tekintetében, mivel a másodéves levelező tagozatosok csaknem átlagosan 20 órával több munkát vállalnak, mint a nappalisok, míg ez az arány harmadévre már felére csökken.

Egyetemi hallgatók sportolási és információszerzési szokásai 2010–2023 között

BUTOR Barbara — Tue, 19 Aug 2025 00:00:00 +0200

Napjainkban előtérbe kerültek az egyetemi hallgatók életmódjával, egészségtudatosságával, sportolási szokásaival foglalkozó tanulmányok. Kutatásunk célja bemutatni az egyetemi hallgatók sportolási, internethasználati és információszerzési szokásaiban 2010 és 2023 között történt változásokat. Kutatásunkban a Szent István Egyetem (majd MATE) gödöllői campusának elsőéves hallgatói vettek részt 2010-ben (n = 200), majd 2023-ban (n = 198). A mintát alkotó fiatal felnőttek papíralapú kérdőívet töltöttek ki. Az adatelemzéshez a két adatfelvétel közötti különbséget Mann-Whitney U-próbával mutatjuk be. Az eredmények ből kiderült, hogy a hallgatók naponta több órát használják az internetet, információik nagy részét is innen szerzik. 2023-ra a 2010-es vizsgálathoz képest nőtt a sportoló hallgatók száma, 2023-ban a hallgatók 74,9%-a sportol, ugyanakkor a rendszeresen szabadidős sporttevékenységet végző hallgatók száma csökkent (p < 0,05). A 2023-as mérés szerint magasabb a napi 2 óránál többet internetezők száma, viszont mindkét adatfelvételnél a tanulás és a keresés-böngészés volt a legnépszerűbb internetalapú tevékenység. Míg 2010 ben a hallgatók 66,5%-a az internetről tájékozódott a sportolási lehetőségekről, 2023-ban ez már 87,8% (p < 0,05). Eredményeink alapján fontosnak tartanák, hogy az egyetem honlapján megjelenjenek a sportolásra vonatkozó információk.

A táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás és a testösszetétel összehasonlító vizsgálata az EKKE sport szakos és nem sport szakos hallgatóinak körében

LUKÁCS Szilvia Katalin, SUSZTER László — Tue, 19 Aug 2025 00:00:00 +0200

Az egészséges életmód szempontjából a legfontosabb az életminőségünk fenntartása, amelyre jelentős hatással bír az egészségi állapotnak és edzettségnek megfelelő mértékű testmozgás, a mennyiségi és minőségi táplálkozás, valamint az optimális regenerációhoz elengedhetetlen pihenés. A tanulmány célja egyetemi hallgatók táplálkozási szokásainak, f izikai aktivitásának és testösszetételének összehasonlító vizsgálata. A vizsgált minta fizikai aktivitásának összevetése az ajánlásokkal. A vizsgálatban összesen százhetvenkilencen vettek részt (N = 179), amelyből négy csoport került kialakításra. A vizsgált csoportok táplálko zástudományi vizsgálatainak átlageredménye nem, de a heti fizikai aktivitás különbsége szignifikáns: a sport szakos hallgatók heti aktivitása 301.24 perc, míg a nem sport szakos hallgatóké 173.77 perc, (p = 0,002). A relatív testizomszázalék (M%) eredményeit illetően a sport szakos fiúk rendelkeznek a legnagyobb átlageredménnyel (44%), őket követik a nem sport szakos fiúk (38%), majd először a sport szakos lányok (31%), utánuk a nem sport szakosok csoportja (29%). A csoportok között jelentős szignifikancia mellett mutatható ki különbség a relatív testizomszázalékban (M%), a férfi sport szakos csoport átlageredménye mindhárom másik csoport átlagánál nagyobb (p = 0,000) A relatív testzsírszázalék tekin tetében (F%) szintén szignifikáns különbséget találtunk a csoportok között, a férfi sport szakos csoport átlageredménye mindhárom másik csoport átlagánál kisebb (p = 0,000). A testösszetétel és a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolatot találtunk, a korreláció ellentétes irányúnak bizonyult a két változó esetében: a relatív testzsírszázalék (F%) vizs gálatakor [(r) = -0,33; (p = 0,000)] és a relatív testizomszázalék (M%) esetében [(r) = 0,37; (p = 0,000)] is a korreláció mértéke jelentős szignifikancia mellett is csekélynek mondható. A férfi és női humánbiológiai különbségek egyértelműek. A táplálkozásban nem, viszont a fizikai aktivitás mértékében van különbség. Az eredményeink alapján 600 percnyi, azaz napi 1,5 óra mérsékelt intenzitású testmozgás szükséges az egyetemisták testarányának kedvező irányú megváltoztatásához.

Fiatalok egészség-magatartása magyarországi és nemzetközi viszonylatban, fókuszban a fizikai aktivitás és a táplálkozás

SIMONNÉ KAJTÁR Gabriella — Tue, 19 Aug 2025 00:00:00 +0200

A serdülőkre ható folyamatos, többirányú megfelelési kényszer, a digitalizált életforma meg változtatta életmódjukat, amelyben a fizikai aktivitás háttérbe szorult, a sedens életmódot elősegítő tevékenységek túlsúlyba kerültek. A rendszeres testmozgás természetes megerősítő, protektív hatása az élet minden területére kihat, ezért fontos feladatunk kialakítani a gyermekekben a rendszeres testedzés gyakorlására fogékony pozitív szemléletet és belső motivációt. A rohanó életvitel egyik jelentős negatív következménye a helytelen táplálkozási szokások kialakulása, a gyorséttermi étkezés, a félkész és készételek fogyasztása. Az egész séges étkezési szokások kialakításával megelőzhetők a krónikus betegségek, elkerülhetők a mikrotápanyag-hiányos állapotok, a túlsúly, csökkenthető az étkezési zavarok kockázata. Tanulmányunk célja a serdülők egészség-magatartásának átfogó bemutatása, különös tekintettel a táplálkozási szokásokra és a fizikai aktivitásra a legújabb hazai és nemzetközi kutatási eredmények tükrében. Az elemzéshez a Google Scholar és a ResearchGate adatbá zisok felhasználásával, a célokhoz igazodó keresőszavak alkalmazásával 1285 publikációból, meghatározott szűrési feltételek segítségével került kiválasztásra 5 hazai és 6 nemzetközi tanulmány. A magyarországi és a nemzetközi kutatások összehasonlítása során feltártuk a hasonlóságokat és különbségeket, valamint elemeztük az egészség-magatartás alakulását befolyásoló tényezőket. Az eredmények alapján elmondható, hogy a 60 perces fizikai aktivitás, illetve az iskolán kívüli rendszeres sportolás területén a magyarországi fiatalok jobb eredményt értek el, mint nemzetözi társaik. A táplálkozási és étkezési szokások esetében nem találtunk különbséget, ugyanis minden országban magas volt a reggelizést renszeresen elhagyók aránya, illetve a szénhidrátbevitel meghaladta, a gyümölcsfogyasztás pedig nem érte el az elvárt szintet. Az eredmények alapján javaslatokat fogalmaztunk meg a prevenciós és intervenciós stratégiák fejlesztésére, a serdülők egészségtudatos életmódjának előmozdítására, a hosszú távú egészségügyi kockázatok csökkentésére.