Acta Universitatis: Sectio Sport - Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae

Mentális felkészítő program utánpótláskorú kézilabdázók számára

Dóra Farkas — 2025-11-12

A tanulmány célja egy nyolchetes mentális felkészítő program bemutatása, amely két utánpótláskorú férfi-kézilabdacsapat pszichológiai készségeinek fejlesztését támogatta. A program a csapatkohézió, kommunikáció, döntéshozatal, önreflexió és stresszkezelés területeire összpontosított, Kolb élményalapú tanulási modelljére építve. A foglalkozások során csoportos gyakorlatok, szociometriai mérés és strukturált megfigyelések segítették a résztvevők bevonódását és önismeretét. A visszajelzések és megfigyelések alapján a program hozzájárult az egyéni és csoportos működés javulásához, erősítve a sportolók közötti bizalmat és együttműködést. Az eredmények alátámasztják, hogy a célzott pszichológiai készségfejlesztés kiemelt szerepet tölthet be az utánpótláskorú sportolók mentális felkészítésében.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tudományos közleményei. Tanulmányok a sporttudomány köréből = Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Sport

József Bognár — 2025-11-12

Kvalitatív tanulmány az elsőéves egyetemisták egészségtudatos magatartásának feltárásáról

Ildikó Széplaki — 2025-11-12

Az egészség alapvető érték, amelyet sokan csak akkor kezdenek igazán értékelni, amikor már sérült vagy elveszett. Az egészségtudatos magatartás, amely az egészség megőrzését és helyreállítását célozza, egy dinamikusan alakuló fogalom, amely a jövő nemzedéke számára különösen fontos. Ez nemcsak az egyéni jóllétet befolyásolja, hanem a társadalom egészére is hatással van, mivel közvetlenül befolyásolja a tanulási és munkateljesítményt, így gazdasági és társadalmi szempontból is alapvető szerepet játszik. Szakirodalmi kutatások alapján elmondható, hogy az elsőéves egyetemisták gyakran pszichés nehézségekkel küzdenek, és mozgásszegény életmódot folytatnak (Gősi, 2019; FETA, 2023). Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az elsőéves sport és nem sport szakos hallgatók mennyire vannak tisztában az egészségtudatos magatartás dimenzióival, és hogyan alkalmazzák ezeket a mindennapi életükben. Ennek érdekében fókuszcsoportos interjúk készültek 134 hallgatóval (104 nem sport szakos, 30 sport szakos), melyek feldolgozása MAXQDA tartalomelemző szoftverrel történt. Az eredmények azt mutatják, hogy a hallgatók tisztában vannak az egészségtudatos magatartás alapvető dimenzióival, de annak életmódként történő adaptálása még csak részben valósul meg. Lényeges különbség figyelhető meg a két csoport között a szemeszter elején tapasztalt stresszforrások okait illetően: míg a sport szakos hallgatók fő stresszforrásként a sport és a tanulmányok összehangolásának nehézségeit említik, addig a nem sport szakos hallgatók számára inkább az új élethelyzetből adódó kihívások jelentenek nehézséget. Az észlelt probléma mérséklésére vagy megszüntetésére célszerű gyakorlati intézkedéseket alkalmazni.

A zenés-táncos mozgásformák többdimenziós hatása az iskolai testnevelésben

Katalin Antal — 2025-11-12

A tánc az emberi kultúra egyik legősibb, sokrétű kommunikációs formája, amely nem csupán fizikai aktivitásként értelmezhető, hanem érzelmi, kognitív és szociális fejlesztő hatású komplex módszerként is. Különösen gyermekkorban jelentős a tánc szerepe az önkifejezés, az érzelmi szabályozás, az empátia és a társas kapcsolatok fejlődésében. A testnevelés tantárgy keretében alkalmazott zenés-táncos mozgásformák hazai és nemzetközi szinten egyaránt egyre nagyobb figyelmet kapnak a sport- és neveléstudományokban. A tanulmány célja feltárni, milyen hatással vannak a zenés-táncos mozgásformák a tanulók mentális, szociális, érzelmi és kognitív fejlődésére az általános iskolai testnevelésben. A kvantitatív leíró kutatás 163 testnevelő tanár megkérdezésével történt anonim, online kérdőív segítségével, akik válaszaikban saját pedagógiai tapasztalataik alapján ítélték meg a tanulók viselkedésének, érzelmi reakcióinak és kognitív teljesítményének változásait. A vizsgálat három fő dimenzióra fókuszált: (1) affektív képességek (pl. stresszcsökkentés, önbizalom, érzelmi szabályozás), (2) kognitív funkciók és memória (pl. figyelem, tanulási készségek), valamint (3) szociális készségek (pl. együttműködés, empátia). Az eredmények a szakirodalommal összhangban mutatják, hogy a zenés-táncos mozgásformák pozitív hatással vannak a tanulók hangulatára, önbizalmára, társas kapcsolataira és koncentrációjára. Eredményeink hozzájárulhatnak a tánc tantárgyon belüli legitimitásának további erősítéséhez, és alátámaszthatják módszertani alkalmazásának szükségességét a komplex személyiségfejlesztés szolgálatában. A tanulmány szakirodalmi kontextusba helyezi az empirikus megállapításokat, és javaslatokat fogalmaz meg az iskolai gyakorlat továbbfejlesztésére.

A fizikai aktivitás hatása az általános iskolás tanulók matematikaóráin – szakirodalmi áttekintés

Fruzsina Bodnár — 2025-11-12

A fizikai aktivitás szerepe az alsó tagozatos tanulók oktatásában egyre nagyobb figyelmet kap. Kutatások szerint az irányított fizikai aktivitás a matematikaórákon hozzájárul a tanulmányi eredmények, a matematikai kompetenciák, a kognitív képességek, valamint a pszichés fejlődés javításához. A szakirodalmi áttekintés célja: a fizikai aktivitás komplex hatásainak megfigyelése az általános iskolás tanulók matematikaóráin. Továbbá célja, hogy hangsúlyozza a téma jelentőségét, valamint átfogó képet kapjunk a fizikai aktivitás és a matematikai teljesítmény közötti kapcsolatról, különös tekintettel a beavatkozási program hatékonyságára. Az elemzés olyan tudományos szakcikkek feldolgozásán alapul, amelyek a fizikai aktivitás és a matematika tantárgy tanulási összefüggéseit vizsgálták az általános iskolás korosztályokban, 2010 és 2024 között megjelent publikációk alapján. A kutatásban 22 tanulmány szerepelt, amelyek a 6–12 éves korosztályt vizsgálták, 20 és 600 tanuló közötti mintákkal. Az intervenciók rövid (8–12 hét) és hosszú távú (6–12 hónap) pedagógiai kísérletek voltak. Az eredmények azt mutatták, hogy a fizikai aktivitás integrálása a matematikaórákba javítja a tanulók teljesítményét, különösen a számolási készségeket és problémamegoldó képességeket. A mozgásos órák növelték a tanulók önbizalmát, motivációját, figyelmét, és csökkentették a szorongást. A kutatások szerint a fizikai aktivitás javítja a tanulók érzelmi jóllétét, ami hosszú távon is segíti a tanulási kedvet és kitartást. Hazánkban a téma további empirikus kutatásokat igényel.

Küzdősportok és harcművészetek iskolai környezetben

Dániel Horváth — 2025-11-12

A hazai közoktatási viszonylatban kötelező tananyagként szerepelnek a különböző küzdősportok és harcművészetek 1995 óta, ennek ellenére elenyésző mennyiségű empirikus vagy elméleti tanulmány található a témával kapcsolatban. Jelen kutatás célja feltárni és összesíteni a küzdősportok és harcművészetek iskolai környezetben történt vizsgálatával szerzett hazai és nemzetközi tapasztalatokat. A szakirodalmi áttekintést a PRISMA-elvek alapján végeztük. Az adatgyűjtés a Scopus, Web of Sience és a MATARKA adatbázisok átvizsgálásával történt. Az első szűrés 1186 cikket eredményezett, amelyeket előre meghatározott kritériumok alapján vizsgáltunk tovább. 231 tanulmány került végül kiválasztásra és elemzésre. A cím, az absztrakt és a teljes szöveg vizsgálatát követően 15 tanulmány mélységi elemzését valósítottuk meg. Az eredmények azt mutatják, hogy a küzdősportok sokrétű fejlesztő funkcióval bírnak a 7–18 éves korosztály számára. A testnevelő tanárok és sportszakemberek tisztában vannak a küzdősportok pozitív személyiségformáló hatásaival, viszont a testnevelő tanárok egy része nem vállalkozik küzdősportok tanítására különböző okok miatt (személyi, tárgyi, infrastrukturális feltételek hiánya, képzettség hiánya, kompetencia hiánya, lehetséges sérülésveszély). A küzdősportokban rejlő lehetőségek jobb kihasználása érdekében indokolt tovább foglalkozni a leendő és gyakorló testnevelő tanárok hozzáállásával, nézeteivel a témával kapcsolatban, valamint a tanárok számára elérhető küzdősport-specifikus képzésekkel, továbbképzésekkel.

A testnevelés tantárgy oktatásának helyzete

Zsuzsa Tóth — 2025-11-12

Jelen tanulmány célja a testnevelés tantárgy oktatásához kapcsolódó hazai empirikus kutatások feltérképezése és rendszerezése. A szakirodalmi áttekintés során kvalitatív fókuszú, empirikus alapokra épülő kutatásokat vizsgáltunk, különös tekintettel a pedagógiai célkitűzésekre, a tanítási módszerekre, a tanulói attitűdökre, az értékelési gyakorlatokra és a tanár-diák kapcsolatra. A Google Scholar adatbázisában végzett célzott keresések révén 51 releváns tanulmány került részletes feldolgozásra, melyeket három fő kategóriába soroltunk: testnevelés általában, mindennapos testnevelés, valamint oktatási módszerek. A tartalomelemzés alapján megállapítható, hogy a tanulók többsége pozitívan viszonyul a testneveléshez, különösen az egészséges életmód kialakítása szempontjából. Az értékelési rendszerrel kapcsolatos attitűdök életkoronként változnak. A pedagógusok módszertani felkészültsége és attitűdje, valamint az infrastrukturális feltételek kulcsfontosságú tényezők a mindennapos testnevelés sikeres megvalósításában. A vizsgálat rámutat arra is, hogy a tanulói vélemények és igények fokozottabb figyelembevétele, valamint a tanárképzés módszertani megújítása hozzájárulhat a testnevelés tantárgy fejlesztéséhez