Acta Universitatis: Sectio Sport - Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tudományos közleményei. Tanulmányok a sporttudomány köréből = Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Sport

József Bognár — 2024-01-28

ASZIMMETRIÁK FELMÉRÉSE ÉS KIKÜSZÖBÖLÉSE SERDÜLŐKORÚ KÉZILABDÁZÓ LÁNYOKNÁL

Attila Laczkó — 2024-08-01

Kutatásunkban az aszimmetriák kiküszöbölésével foglalkoztunk a gyors erőkifejtés tükrében, I. osztályú serdülőkori kézilabdázó lányoknál. 13 személy vett részt a vizsgálatunkban, akiknek felmértük a térdhajlító, térdfeszítő, valamint a törzs rotációs izmainak az erőkifejtését. A felmérés után a jobb és bal végtag, valamint a jobb és bal oldal 10% fölötti eltérése esetében differenciált munkát írtunk elő, amit heti két alkalommal a kondicionáló edzés keretein belül a lányok végrehajtottak. A törzsrotáció, valamint a térdfeszítő felmérése esetében nem, míg a térdhajlító esetében szignifikáns különbség jelentkezett a jobb és bal láb között. Ezenkívül még kétszer mértük fel a kézilabdázókat, és az aktuális felmérés alapján alakítottuk a differenciálást. Mind a három izomcsoport esetében fokozatosan csökkent az aszimmetria felmérésről felmérésre, de a térdhajlító esetében végig szignifikáns különbség mutatkozott a két végtag között.

ÉSZAK-AMERIKAI PROFI KOSÁRLABDACSAPATOK A TÁRSADALOM SZOLGÁLATÁBAN

Laura Márton — 2024-01-28

Napjainkban egyre jelentősebb kutatási terület a sportszektor területén a sportvállalatok, sportszervezetek Corporate Social Responsibility (CSR) tevékenységeinek, vagyis a felelős magatartásuknak a vizsgálata. Jelen tanulmány célja, hogy ismertesse a National Basketball Association (NBA) és az itt jelen lévő sportszervezetek társadalmat szolgáló CSR-intézkedéseit, különös tekintettel a Boston Celtics, a Cleveland Cavaliers, a Dallas Mavericks és a Golden State Warriors csapatokra. A kutatási kérdéseim megválaszolásához másodlagos adatforráson nyugvó komparatív elemzést alkalmaztam. Megvizsgáltam az NBA által közölt éves társadalmi jelentéseket („NBA Social Impact Report”), a csapatok weboldalain publikált társadalmi intézkedéseket, illetve a sportszervezetekhez kapcsolódó kutatási eredményeket dolgoztam fel. Nemzetközi szakirodalmak alapján kidolgozott értékelési rendszer és 4 fő pont segítségével választottam ki a vizsgálatba bevont csapatokat, melyek élen járnak a kutatott témában, és esettanulmányok segítségével olyan jógyakorlatokat mutathatok be, melyek követendő példaként szolgálhatnak a hazai sportszektor szereplői számára.

A GIMNASZTIKA MOZGÁSANYAGÁNAK ÉS AZ EGYES KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEKNEK A SZINTJE NAPJAINK ISKOLAI TESTNEVELÉSÉBEN

Lilla Bogár — 2024-01-28

A közoktatásban kiemelt intézkedés volt a mindennapos testnevelési program bevezetése, amely fokozatos rendszerben került bevezetésre. A vizsgálatunk egy korábbi tudományos kutatáson alapul, amely a kötelező napi testnevelési programban részt vevő 1–4. osztályos tanulókat vizsgált. A vizsgálatban összesen 201 diák vett részt az általános iskola 5. osztályába járó fővárosi és vidéki tanulók közül. Az 5. évfolyamos tanulók mérése szeptemberben és októberben fejeződött be, így világos képet mutatott az előzetesen elsajátított kondicionális és koordinációs képességekről. A kutatás során a hallgatóknak tornagyakorlat-sorozatokat kellett megtanulni és végrehajtani, melyeket a végrehajtás minősége alapján 1-től 3-ig terjedő skálán értékeltünk, valamint egy változatos gyakorlatokat tartalmazó akadálypályát kellett teljesíteniük, ami több motoros képességet is igényelt; minden tanulónak volt két próbálkozása, amit kézi stopperrel mértünk, és a hibák számát is rögzítettük. A testnevelő tanárok által oktatott gyermekek és az általános iskolai tanárok által tanított gyermekek teljesítményének összehasonlításából megállapítható, hogy a két mért tesztcsoport között szignifikáns különbség volt a tanulók testi fejlettsége tekintetében azon gyerekek javára, akiket testnevelő tanárok tanítanak.

SPORTJÁTÉKOK OKTATÁSÁNAK KÉRDÉSEI NAPJAINKBAN. A KONSTRUKTÍV PEDAGÓGIA LEHETŐSÉGEI A TESTNEVELÉSÓRÁN

Katalin Kovács — 2024-01-28

A tanulás szerepe és folyamata rohamosan változik, amit az „új digitális”, avagy a Z, sőt az alfa generáció is megkövetel. Mindezen folyamatok alól a testnevelés és sport sem marad(ha)t ki. A korábbi évtizedekben meggyőződéssel vallották a testnevelők, hogy játszani mindenki szeret, így a sportjátékok tanításánál „nem is volt más feladat”, mint a sportágspecifikus technikai elemek oktatása és gyakorlása után játszani az adott sportjáték szabályai szerint. Gyakorlati tapasztalatok ritkán igazolták vissza ezt a fajta oktatási módszert, mivel a tanulók alacsony százaléka tudta alkalmazni a korábban tanultakat a játékban. A sportjáték oktatásakor nemzetközi szinten egyre inkább előtérbe kerül a konstruktivista tanuláselmélet, amely a játék taktikai eleminek megértésére és tudatos alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Hazánkban azonban ezen megközelítések még csak gyerekcipőben járnak, akár versenyszinten, akár a testnevelésórák gyakorlatában. A tanulmány célja áttekinteni Nahalka (1997 a, c) érvelései mentén a konstruktív pedagógia létjogosultságát a testnevelésórák gyakorlatában és módszertanában.

A KOGNITÍV KÉPESSÉGFEJLESZTÉS

Dóra Pásztor-Horváth — 2024-01-28

A kognitív képességek az élet minden területén fontos szerepet játszanak abban, hogy sikeresen végezzük tevékenységeinket. Mint minden képesség, ez is fejleszthető, méghozzá az egyik legelemibb módszerrel, a mozgással. A mozgás és a kognitív folyamatok bizonyítottan hatással vannak egymásra, ebből kifolyólag az iskolai testnevelés is számos agyi terület, a kogníció fejlődését biztosíthatja. A kutatás célja, hogy bebizonyítsuk, hogy az innovatív eszközök segítségével végzett fejlesztések a fejlesztésben részt vevő csoport esetén rövid időn belül pozitív irányú változást fognak eredményezni más tantárgyak vonatkozásában is. A kiválasztott 22 fő elő- és utóméréseken vett részt, amelyek a gondolkodási képességekre, az észlelésre, a téri tájékozódásra, a reakcióidőre, a figyelemre, a figyelemmegosztásra, az emlékezetre, a munkamemóriára, valamint további területekre, mint a beszédértés, beszédészlelés, asszociációs képesség, számolási képesség irányultak. Az előmérések folyamán a kontrollcsoport jobb eredményt produkált. A felmérések tükrében a kísérleti csoport 11 fővel 2 héten keresztül, heti 3 alkalommal célzott kognitív képességfejlesztést végzett a testnevelésórák folyamán. A fejlesztések játékos formában, innovatív eszközökkel valósultak meg. Az utómérések eredménye és a páros t-próba alapján egyértelműen megállapítható a kísérleti csoport szignifikáns fejlődése, mind a tantermi, mind a mozgásos mérésekben, míg a kontrollcsoport eredményei minden esetben stagnálást vagy romlást mutattak. További kutatásra javasolt terület más, nagyobb korosztályokat magába foglaló intervenció.

AZ AMERIKAI SPORTOK DRAFTRENDSZERÉNEK BEÉPÍTÉSE AZ EURÓPAI KÉZILABDÁZÁSBA

Márk István Kovács — 2024-01-28

Az utánpótlásképzés rendkívül fontos szerepet tölt be a mai sportéletben. Ennek érdekében a Magyar Olimpiai Bizottság a Magyar Kézilabda Szövetséggel együttműködve különböző képzési és oktatási programokat dolgozott ki (pl.: Héraklész). Ezek a programok segítik és támogatják a fiatal sportolókat pályafutásuk során, és megkönnyítik a tehetségek kiválasztását. Céljuk, hogy nagyobb merítési lehetőséget biztosítsanak a válogatottnak. Az általunk vizsgált rendszertervezet bevezetése azonban további lehetőségeket nyit a korábban fel nem fedezett sportolók és profi klubok előtt. Kutatásunkban azt a lehetőséget vizsgáljuk, hogy a draftot kiválasztási módszerként alkalmazzuk, egy olyan rendszert, amely lehetőséget adna a kevésbé szerencsés helyzetben lévő sportolóknak arra, hogy megmutassák magukat és képességeiket. Hazánkban sok olyan tehetség van, akik felfedezetlenül maradnak, leginkább azért, mert a nagy nevek ellen még csak esélyt sem kapnak arra, hogy az alacsony színvonalú megyei bajnokságban szerepeljenek. A mintába a Magyar Nemzeti Bajnokság első osztályában (NB I.), a Bajnokok Ligájában (BL), az NB I./B-ben szereplő csapatok edzői és klubvezetői, valamint egy, a Magyar Kézilabda Szövetségben dolgozó szakember került. Ezek alapján a minta elemszáma 5 fő (N = 5). Az anonimitást szem előtt tartva a kutatásomban részt vevő személyeket kódoltan jelenítem meg: BLe (Bajnokok Ligája-edző), NBIv (NB I. csapat klubvezetője), NBI/Bv (NB I./B csapat klubvezetője), NBIe (NB I. edző), MKSZm (Magyar Kézilabda Szövetség szakembere). Az adatgyűjtés során félig strukturált interjúk keretében szóbeli kikérdezést alkalmaztunk. Az első és legfontosabb szempont a válaszadók véleményének és véleményük indokainak vizsgálata. Az interjúk személyesen és online készültek. Az interjú kötetlen beszélgetéssel indult a draftrendszer működéséről és a Kínai Szuperligáról, így az interjúalanyok teljes mértékben megértették kutatásom lényegét. Ezt követően kilenc kérdésre kaptunk választ az új ligarendszer szakmai és gazdasági életképességéről, felmértük az I. osztályban működő edzők utánpótlás-bajnokságokra vonatkozó monitoring tevékenységét, illetve a sportvezetői véleményeket a Szuperliga-rendszer lehetőségéről. Az interjúkat a megkérdezettek beleegyezésével rögzítettük a későbbi feldolgozás végett. Tartalomelemzéssel végeztük az adatfeldolgozást, így tudtuk a legjobban összevetni, hogyan vélekedtek az adott kérdésekről a mintában szereplő szakemberek. Kutatásunk kezdetén minden olyan interjúalanytól hallottam, akikkel beszéltem, hogy a jelenlegi ligarendszerben megvalósítható-e egy új draftrendszer, pontosabban az Egyesült Államokban használatos draftrendszer bevezetése. Mindenkitől egyértelmű választ kaptunk: nem. Az NBIe és a BLe is felvetette a ligarendszer kérdését. Jelenleg Európa élvonalbeli csapatai több bajnokságban játszanak egyszerre. Vegyük például a magyar bajnokságot, ez a magyar NBI, Bajnokok Ligája, SEHA-liga. Mivel egyszerre több bajnokságban is így játszanak, lehetetlen egy draftszerű válogatás, mivel ez segít meghatározni a bajnokságba való bejutást, nem a csapat. Ehhez a rendszerhez nem lehet egyszerre több ligában csatlakozni. Ezért ha a cél bekerül a draftba, akkor egy új bajnoki rendszert kell kialakítani, amely a feltételezett Kínai Szuperligára épül majd.

A LABDARÚGÁS OKTATÁSÁNAK EREDMÉNYESSÉGE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8. ÉVFOLYAMÁBAN

Máté Makkai — 2024-01-28

A labdarúgás egy nagyon népszerű sportág hazánkban. Nem meglepő módon a testnevelés gyakorlati anyagának is szerves része. Bár a Nemzeti alaptanterv megengedi, hogy két másik sportjáték kerüljön feldolgozásra egy-egy tanév során, de a Testnevelési kerettanterv részletezi, milyen tartalmakat kell oktatni a labdarúgás területéről. Kutatásom azzal foglalkozik, hogy mennyire hatékony az labdarúgás-oktatás a Dr. Hesz Mihály Általános Iskola 8. osztályában. Az osztály létszáma 23 fő, amelyet 3 részben vizsgáltam: labdarúgó fiúk (N = 8 fő), nem labdarúgó fiúk (N = 5 fő), nem labdarúgó lányok (N = 10 fő). Három motoros (helyből távolugrás, törökülésből tizenöt méteres sprint, húszméteres ingafutás) és három labdarúgás-specifikus (célba rúgás, labdaemelgetés, szlalom labdavezetés) tesztet végeztettem el velük. Majd a labdarúgás tematikai egységem letanítása után újra elvégeztettem velük ugyanezeket a teszteket. A csoportok első teszten produkált egymáshoz viszonyított eredményeit kétmintás t-próba függvénnyel, a saját teljesítményfejlődésüket egymintás t-próbával vizsgáltam. Mindkét esetben a szignifikanciaszintnek a p < 0,05 értéket tekintettem. A labdarúgó fiúk a motoros tesztek tekintetében szignifikánsan jobban teljesítettek a nem labdarúgó lányoknál, a nem labdarúgó fiúknál átlagosan jobban, kivéve helyből távolugrásban. A sportágspecifikus teszteken átlagosan minden csoportnál jobban teljesítettek a labdarúgók, de szignifikáns eltérés a szlalom labdavezetés és labdaemelgetés tesztnél mutatható ki. A nem labdarúgó fiúk szignifikánsan jobban teljesítettek helyből távolugrásban, labdaemelgetésben és labdavezetésben, mint a lányok. A második teszten a labdarúgók szignifikánsan jobban teljesítettek labdavezetésben, labdaemelgetésben, törökülésből futásban, a lányok labdaemelgetésben, a nem labdarúgó fiúk bal lábbal történő célba rúgásban. Tematikus egységem tartalmait szükséges újragondolni. A kutatást érdemes lenne nagyobb populációra kiterjeszteni, hogy az eredmények jobban igazolhatók legyenek.

A KAJAK-KENU SPORTÁG INTEGRÁLÁSA A TESTNEVELÉSBE

Vivien Franciska Oldal — 2024-01-28

Jelentős változásokat eredményezett a testnevelés tantárgy oktatásában a mindennapos testnevelés bevezetése, ezzel új lehetőségek lettek adottak a pedagógusok számára, melyek kihasználása helyi szinten is nagy felelősséget hárít a testneveléssel, testkultúrával foglalkozó szakemberekre (Gombocz, 2019). A kutatásban erre irányuló kezdeményezéseket vizsgáltunk, a szolnoki Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskolában működő kajak-kenu oktatást, a jászalsószentgyörgyi kajakkenu programot, illetve a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémiát. A programok a sportág alapjainak tanmenetbe történő beépítését célozzák. A kutatás célja, hogy a kapott eredmények hatására egy reális képet kapjunk a sportág jelenlegi helyzetéről, hiszen az iskoláknak adott az a lehetőség, hogy éljenek az alternatív kerettanterv lehetőségeivel, melyben megtalálható a Kajak-Kenu – vízi jártassági ismeretek tantárgy. Ezen foglalkozások célja, hogy a gyermekek minél szélesebb körben megismerkedjenek a vízi jártasságok alapjaival és a vízi sportokkal, minél több természetközeli élményt szerezzenek, és megismerjenek egy komplex, szabadtéren, speciális környezetben végezhető, számos képességfejlesztést kielégítő sporttal. Ennek érdekében szükségszerű, hogy a tanuló megismerkedjen a különböző sportágak mozgásanyagával, ezen tevékenységeknek a tanulók sokoldalú testi, lelki és szellemi fejlesztésében betöltött szerepével. A kajak-kenu sportág biztosíthatja a gyermek számára, hogy egy élményekben gazdag képzésben vegyen részt. Mivel a kutatásban több kérdés is felmerült, az adatfelvétel során három kérdőívet használtunk, kettő a vizsgált iskolák tanulóinak, egy pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyében tanító testnevelőknek a részére készült, illetve három interjút készítettünk az iskolai kajak-kenu oktatásban részt vevő szakemberekkel. Az iskolai program során a fejlesztő hatások természeti közegben, önfeledt hangulat mellett érvényesülhetnek és épülhetnek be a gyermek testkultúrájába és személyiségébe. A kajak-kenu sportág beépítése a mindennapos testnevelésbe mind a gyermekek, mind a pedagógusok részéről nagyon pozitív hozzáállást eredményez.

AZ ERŐSZAKMENTES KOMMUNIKÁCIÓ MEGJELENÉSE A SÍOKTATÁS TERÜLETÉN

Domonkos Hegyi — 2024-01-28

Kutatások bizonyítják, hogy a gyermekek fejlődésére hátráltató hatással van a verbálisan agreszszív, büntető légkör. Éppen ezért egy olyan helyen, ahol a gyermek sok időt tölt – pl. iskola, heti rendszerességű edzések –, döntő fontosságú, hogy a vele foglalkozó személy hogyan kommunikál, hogyan oldja meg a konfliktusokat, milyen mintákat ad. Az erőszakmentes kommunikáció az empátiára és az őszinte önkifejezésre épül, célja, hogy a kommunikációban részt vevő felek egyaránt „győztesként” kerülhessenek ki a beszélgetésből a saját és a másik fél érzéseinek figyelembevételével. Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja az erőszakmentes kommunikáció elemeit és használati lehetőségeit egy budapesti síiskola oktatási folyamataiban. Alapfeltevésünk szerint egy ilyen speciális közegben – extrém sport, specifikus körülmények, fokozott balesethelyzet – az oktatóknak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a türelmes és nyugodt kommunikációra, illetve a bizalomteli edző-tanítvány kapcsolat kialakítására. Feltételezésünk szerint az ilyen jellegű oktatói hozzáállás tartalmazhatja az erőszakmentes kommunikáció elemeit. Kutatásunkban egy népszerű budapesti műanyag pályás síiskola sportoktatói (n = 20) vettek részt, akik egy általunk készített Erőszakmentes Kommunikáció tesztet töltöttek ki. A kérdőív eredményei alapján a síklub oktatói eredményesen alkalmazzák az erőszakmentes kommunikáció elemeit. A foglalkozások közben tudatosan viselkednek, odafigyelve kommunikálnak, pozitív attitűddel és nyitottsággal állnak a tanítványokhoz. Úgy véljük, az erőszakmentes kommunikáció elemeinek használata nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a síklubba járó sportolók örömmel, lelkesedéssel és kellő motivációval érkeznek az órákra és az oktatóikhoz. Éppen ezért szükség van arra, hogy a témában készült kutatások bizonyítékait tudomásul véve és felhasználva erőszakmentes kommunikációt fejlesztő programokat hozzunk létre az oktatók számára a tanítványaik pszichológiai egészségének megőrzése céljából.