Paideia - Neveléstudományi Tudományos Folyóirat

The Role of Hungarian in the Communication Styles of Infant and Early Childhood Educators with Bilingual Children in a Hungarian Nursery Care Setting

Rita Szaszkó, Bettina Mandics — Wed, 12 Nov 2025 00:00:00 +0100

Enhancing bilingual competencies and intercultural skills is a European priority, and it is beneficial to begin developing bilingual-related skills as early as possible. Accordingly, this study aimed to investigate the development of linguistic competencies in bilingual children aged 0–3 at a Hungarian day nursery in the capital. The qualitative research design included two components: interviews with bilingual parents (N=5) and interviews with infant and early childhood (IEC) educators (N=8). This paper focuses on the latter, exploring the educators’ beliefs, perceptions, and experiences, regarding Hungarian language development at the target institution. One of the key findings is that, although the educators possess varying levels of foreign language knowledge, they consistently apply the same communicative approach − namely, the immersion method − with both monolingual and bilingual children. This approach appears to be effective, as both educators and parents report that the bilingual children’s communicative competence in Hungarian, alongside their other language, tends to improve over time.

Kvalitatív vizsgálat a tanítójelöltek csoportmunkáról alkotott szemléletéről

BERNHARDT Renáta — Wed, 12 Nov 2025 00:00:00 +0100

A csoportmunka mint pedagógiai munkaforma a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztésében kiemelt szerepet tölt be, különösen akkor, ha a tanulási folyamat együttműködésen és közös alkotáson alapul. A pedagógusjelöltek szemléletének vizsgálata fontos támpontot nyújt ahhoz, hogy megértsük, miként értelmezik a csoportos tanulás lehetőségeit és kihívásait a tanárképzés különböző szakaszaiban. Jelen tanulmány célja a tanító szakos hallgatók csoportmunkáról alkotott nézeteinek feltárása kvalitatív módszertan, elsősorban metaforaanalízis alkalmazásával. A kutatásban 63 hallgató vett részt, akik spontán metaforák segítségével fejezték ki asszociációikat a csoportmunkáról. Az elemzés négy fő konceptuális tartományt azonosított: együttműködés, egység, alkotás és résztvevők. Az eredmények szerint a hallgatók összetetten, évfolyamonként eltérő hangsúlyokkal közelítik meg a csoportmunka fogalmát – a barátság, hatékonyság, nehézségek, illetve élmény szempontjai mentén. A vizsgálat rávilágít arra, hogy a metaforák révén a tanítójelöltek tudattalan gondolkodásmintái és szakmai fejlődése is jól nyomon követhető.

A Jászberényi Campus közösségépítő szerepe

VARRÓ Bernadett — Wed, 12 Nov 2025 00:00:00 +0100

A Jászberényi Campus közösségépítő szerepe címmel az előadás vizsgálni kívánja az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Jászberényi Campus közösségépítő szerepét a kezdetektől napjainkig. Kitér az egykori intézmény népoktatásban betöltött szerepére, a tanyai iskolák, a társadalmi szervezetek meghatározó tevékenységeire. Bemutatja a tanítóképző intézet egykori vezetőinek, tantestületének a tanulmányi munka mellett végzett hangsúlyos népművelési munkáit. Végigkíséri az 1960-as, majd az 1970-es években történt oktatáspolitikai változásokat, amelyek meghatározták az intézmény népművelésben betöltött szerepét. Az 1980-as, 90-es években, a Művelődési Minisztérium javaslatára és támogatásával átalakított képzések népművelő, majd andragógia, jelenleg közösségszervezés szakokon képezik a szakembereket. A történelemben való visszatekintés jól tükrözi, hogy napjaink közösségszervező tevékenysége, a közösségi értékteremtés a múltban gyökerezik, amelynek kihagyhatatlan résztvevője volt a térség egyetlen felsőoktatási intézménye, az abban oktató, nevelő tanárok, akik a tanítóképzésen felül részesei voltak Jászberény és a térség minden megmozdulásának, közösségi értékteremtésének.

Approaching Data Literacy Education

Tibor Koltay — Wed, 12 Nov 2025 00:00:00 +0100

With the emergence of information literacy (IL) and media literacy, we need to learn that there are other, useful literacies, such as data literacy (DL) and artificial intelligence (AI) literacy. Both offer new directions that are on their way to becoming an important part of the skills, abilities and competencies required for work with data. Our review shows that the idea of a “data-driven world” is becoming more than a utopia, because it is increasingly becoming a reality in secondary and tertiary education, providing insight into the attitudes and competencies, and is now increasingly becoming part of research data education.

Stressz, élettana, mikroközösségek szerepe a coping mechanizmusokban

SZALAY Krisztina — Wed, 12 Nov 2025 00:00:00 +0100

Napjaink elkerülhetetlen velejárója a stressz. Alapvetően normál élettani jelenség, gyakori ismétlődése azonban már kóros tüneteket okozhat, pszichésen és szomatikusan is. A Selye-féle stresszelmélet (1950) megalkotásnak hatalmas jelentősége volt ezen folyamatok felismerésében. Selye elmélete alapján minden stresszor ugyanolyan válaszreakciót indukál. Ezeknek a folyamatoknak tipikus élettani háttere van, ugyanaz a hatás játszódik le az emberi testben bármilyen stresszor hatására. Ennek a komplex élettani történésnek jól definiált struktúrái vannak a központi idegrendszerben és azon kívül is. Nagyon releváns különbség van az egyszeri stresszorok és az ismétlődő stresszorok hatása között. A krónikus stressz már nem egészséges élettani választ okoz, sok szomatikus tünettel jár. A megbirkózás, más néven coping mechanizmus, sokat korrigál a tünetekből. Ez részben veleszületett képesség, azonban nagyok az egyéni különbségek. A coping technikák egy része tanulható, könnyen megvalósítható, alkalmas a mindennapi stresszorok hatásának semlegesítésére.

Paideia - Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Jászberényi Campusának tudományos folyóirata

VARRÓ Bernadett, SZASZKÓ Rita, PÉTERBENCZE Anikó — Wed, 12 Nov 2025 00:00:00 +0100

Közösségi nyelvalakítás és nyelvi tanácsadás

LUDÁNYI Zsófia, DOMONKOSI Ágnes — Wed, 12 Nov 2025 00:00:00 +0100

A tanulmány célja annak bemutatása, hogy milyen szerepet játszik az intézményes nyelvi tanácsadás a különféle közösségek, csoportok nyelvhasználatának reflektált alakításában. A tanulmány a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont nyelvi közönségszolgálatához érkezett levelek alapján rámutat arra, hogy a különféle közösségek (szakmai, egyházi, hobbiközösségek) nyelvmenedzselési gyakorlatai számos esetben igénylik szakmai intézmények, a nyelvtudományi háttér bevonását is. Az elemzések a közönségszolgálat szemszögéből nézve pedig arra is rávilágítanak, hogy az intézmények részéről a nyelvi javaslatok kidolgozása során elengedhetetlen a közösséget képviselő levélíró szempontjainak, a közösség gyakorlatainak a figyelembevétele, a levélíró által észlelt nyelvi probléma diszkurzív megvitatása. A tanulmányban bemutatott elemzések tehát azt illusztrálják, hogy a szervezett nyelvmenedzselési folyamatok az egyes közösségekkel együttműködve válhatnak eredményessé.

A gyakorlatorientált képzés megvalósulási módjai közösségszervezés alapszakon

SIMÁNDI Szilvia, TENGELY Adrienn, OSZLÁNCZI Tímea — Wed, 12 Nov 2025 00:00:00 +0100

A közösségszervezés szak a közművelődés és a felnőttkori művelődés területén hiánypótló képzést nyújtó alapszak, amelyet a kezdetektől a gyakorlatorientált képzési forma jellemez. A gyakorlatorientált képzés megvalósulásának alappillérei a gyakorlati feladatokra építő szemináriumok, a különböző kurzusok keretein belül megvalósuló terepmunka, a 80, illetve 160 órás kötelező szakmai gyakorlat, valamint a tudományos kutatómunkában való részvétel. Tanulmányunk e gyakorlatorientált jelleg megvalósulási módozatait kívánja bemutatni, és valamennyi forma esetében elmondható, hogy azokat széles körű partneri hálózatunkkal együttműködve valósítjuk meg.

Közösségépítő modellek moldvai magyar településeken

PÉTERBENCZE Anikó — Wed, 12 Nov 2025 00:00:00 +0100

Nem véletlen, hogy az antropológiai kutatás újabb kérdéseket vet fel a 21. század közösségtípusainak vizsgálatában. Egy történetileg etnikai identitással, sőt ehhez szorosan kapcsolódó lokális tudattal rendelkező népcsoport, a moldvai csángó-magyarok vizsgálatában új szempontok vetődnek fel a közösség mint korábban egységes entitás vizsgálati módszereivel kapcsolatban. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közösség elsődleges szempontjaként meghatároztató anyanyelvhasználat mára már nem működik alapvető identitásmarkerként, de úgyanígy a vallás is kiszorulóban van ebből a dimenzióból. Míg korábban az identitás és a közösség egyazon dimenzióban egymást kölcsönösen feltételező fogalmak voltak, addig mára ebben a határokon túli népességben fellazultak az identitásképző markerek keretei. A munkamigrációs folyamatok következtében a lokálisközösség-értelmezések elavultak, és helyükbe léptek ma még nehezen modellezhető folyamatok az online közösségek útján. Ugyanakkor a folyamatos változó hatások – magyarországi kapcsolatok, nyugat-európai hatások – következtében esélye van új típusú közösségi modellek létrejöttének, aminek definiálása az antropológus szakma feladata.

„Adminisztratív eszközökkel, elhajlásokkal a kérdést megoldani nem lehet”

SEBŐK Balázs — Wed, 12 Nov 2025 00:00:00 +0100

Az államszocialista rendszer harcot hirdetett a vallásos világnézet ellen, és célként tűzték ki a materialista gondolkodás meghonosítását. Az egyházat folyamatosan megfigyelés alatt tartották, és befolyását próbálták visszaszorítani az élet valamennyi területén. Árgus szemekkel figyelték, hogy az iskolákban hány tanuló iratkozik be hittanoktatásra, de a kommunisták emberei bent ültek a templomokban, és jelentéseket küldtek, hogy az istentiszteleteken milyen tartalmú prédikációk, kijelentések hangzottak el. Próbálták meghonosítani a társadalomban a szocialista jellegű családi és társadalmi ünnepeket, ezzel párhuzamosan pedig kiüresíteni, elfeledtetni a tradicionális egyházi ünnepeket, családi eseményeket. Erről az időszakról nyújt képet a tanulmány, amely elsősorban a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és a Magyar Szocialista Munkás Párt (MSZMP) megyei párt-végrehajtóbizottsága archívumának iratanyagára épül.

Az Isteni színjáték jelenkori üzenete

TÓTH Mariann — Wed, 12 Nov 2025 00:00:00 +0100

Jelen tanulmány a Divina Commedia újraolvasásakor tapasztalt üzenetet kívánja egységbe rendszerezni, összekapcsolva a mű szerkezeti felépítésével, gazdag szimbólumrendszerével, allegorikus utalásaival, amelyeknek jelentősége az irodalom kevésbé vitatott álláspontja. Érzékeltetni kívánom a mű felépítésében, tagolódásában és szerkezetében tükröződő – már oly sok szerző által megfogalmazott – zsenialitást, amelyre többszöri befogadás során is rácsodálkozik az olvasó. Továbbá hogy Dante mint az olasz irodalom korszakos nagysága milyen átható és kitartó munkával végzi a verselési bravúr megjelenítését. Az alábbi tanulmánnyal nem szaporítom a Dante-irodalmat, hiszen abból a szempontból közelítem meg a tárgyat, hogy milyen útmutatóként szolgálhat életünkben a mű, így ennek a megközelítési szempontnak nincs más célja, mint azokra a kérdéskörökre rávilágítani az elbeszélő költemény segítségével, amelyeket életünk különböző területén megtapasztalunk.